Vége a nagy vatikáni megszorításoknak: emelte a főpapok bérét XIV. Leó pápa
Ismét emelkedik a bíborosok és magas rangú kúriai tisztségviselők járandósága, miután a katolikus egyházfő feloldotta a Covid alatt az elődje, Ferenc által elrendelt takarékossági intézkedéseket. A fordulat mögött kedvezőbb szentszéki gazdálkodási adatok állnak, bár a strukturális problémák még messze nem oldódtak meg.
XIV. Leó pápa megszüntette a Ferenc pápa által 2021 tavaszán bevezetett vatikáni bérkorlátozásokat. A szeptember 14-én közzétett motu proprio már szeptember elejétől hatályos, és lezárja azt a rendkívüli időszakot, amelyben a Szentszék a Covid-járvány miatt visszaeső bevételekre fizetéscsökkentéssel és béremelések befagyasztásával válaszolt.
Ferenc 2021 márciusában úgy rendelkezett, hogy a bíborosok javadalmazása tíz, a dikasztériumok vezetőié és titkáraié nyolc, a papok és szerzetesek egy részéé pedig három százalékkal csökkenjen. Egyidejűleg befagyasztotta a szolgálati időhöz kötött, kétévenkénti emeléseket is.
A döntés hátterében súlyos bevételkiesés állt: a vatikáni múzeumok hosszú időre bezártak, a zarándokforgalom visszaesett, a turizmus gyakorlatilag összeomlott. A bércsökkentés átmeneti válságkezelő eszköznek készült, amelynek segítségével elkerülhették a tömeges elbocsátásokat.
XIV. Leó mostani döntése nem írja át az elmúlt öt évet. A motu proprio kimondja, hogy a korábbi szabályozás alatt keletkezett következmények véglegesek maradnak: az elmaradt fizetési különbözetet nem térítik meg, és a befagyasztott szolgálatiidő-emeléseket sem számolják újra.
A háromszázalékos csökkentést a papok és szerzetesek egy részénél már 2025 nyarán megszüntették, a mostani rendelkezés a teljes 2021-es csomagot helyezi hatályon kívül. A változás így elsősorban a bíborosokat és a magas rangú kúriai vezetőket érinti, valamint újraindítja a rendes béremelési mechanizmusokat.
A Szentszék 2024-es konszolidált beszámolója 1,6 millió eurós többletet mutatott az előző évi 51,2 milliós veszteség után. Az alapműködés hiánya ugyan 83 millióról 44 millió euróra csökkent, de teljesen nem tűnt el.
A köznyelvben vatikáni bankként emlegetett IOR 2025-ben 51 millió eurós nettó nyereséget ért el, ami tízéves rekordnak számított, és 24,3 millió eurós osztalékot juttatott a pápának.
A Szentszék továbbra is erősen függ az adományoktól, a múzeumi és ingatlanbevételektől, valamint a befektetések teljesítményétől. A nyugdíjrendszer, az épületállomány fenntartása és a világegyház központi intézményeinek működtetése változatlanul nagy terhet jelent.
XIV. Leó lépése inkább korszakzárás, mint pénzügyi fordulat. Nem kérdőjelezi meg Ferenc 2021-es döntését, sőt elismeri, hogy a járvány rendkívüli körülményei indokolták a megszorítást.
A döntésnek munkaügyi jelentősége is van: Rómában az elmúlt években érezhetően emelkedtek a megélhetési költségek, az eredetileg ideiglenesnek szánt befagyasztások pedig több mint öt évig hatottak a jövedelmekre.
A számok egyszerre indokolják az enyhítést és az óvatosságot. XIV. Leó most azt jelezte: a járvány éveinek béráldozatait lezártnak tekinti, a következő időszak feladata pedig az lesz, hogy ezt a könnyítést tartósabb bevételi és ellenőrzési rendszerrel tegye fenntarthatóvá.
