Véget érhet egy korszak?
A kérdés ma különösen aktuális, hiszen a Népszava nyomtatott változatának megszűnése óta a média palettája jelentősen megváltozott. Május 29. óta a híres napilap nem kerül a nyomtatott formájában a kezünkbe, és ha ez a helyzet tartóssá válik, akkor kétségtelenül egy jelentős korszak zárulhat le a magyar sajtótörténetben.
Manapság csupán öt országos nyomtatott napilap létezik, mindössze négy a NER-köréhez tartozó Mediaworks keze alatt, míg a Nemzeti Sport az IndaMedia csoport része. Ez a helyzet sokat árul el arról, hogy a NER-törekvések ellenére a médiapiac nem szabadult meg a politikai befolyás alól, tehát a szólásszabadság és a kiegyensúlyozott tájékoztatás védelme még mindig sürgető probléma.
A Népszabadság esetével a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már egy kisebb médiakoncentrációval kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy az sértheti a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Most, viszont a GVH, amely korábban szigorúan lépett fel, úgy tűnik, elhalkult, amit sokan az új kormány terheinek hosszú távú következményeinek tulajdonítanak. Orbán régi rendelkezése, amely szerint a konglomerátum a „nemzetstratégiai okok” miatt mentesült a versenyszabályok alól, komoly aggodalmakat vet fel a médiapluralizmussal kapcsolatban.
A Mediaworks tavalyi, tizennégymilliárdos vesztesége, valamint az állami hirdetések csökkenése arra utal, hogy ez a monopólium előbb-utóbb a GVH jóváhagyása nélkül is válságba kerülhet. Ám ez a helyzet nem oldja meg a Népszava gondjait. Hargitai Miklós találóan megjegyezte, hogy a megoldás végső soron az olvasóktól függ.
Az idő múlásával mindannyian úgy tapasztaljuk, hogy a megszokásaink, köztük a hírfogyasztási szokások, mélyen gyökereznek életünkben. Elmondható, hogy a korábbi generációkhoz tartozó olvasók, akik a hagyományos sajtóhoz kötődnek, sok esetben nem váltak digitális állampolgárokká. Míg sokan megpróbálják kihasználni a modern technológiát, akadnak, akik számára ez nehezen elérhető eszközként marad. A telefonok és táblagépek használata, különösen a drámai látásromlás mellett, egyre inkább küzdelmes feladattá válik.
Ezért a reggeli újsághoz való hozzáférés, a levélszekrényből való behozatal ritusává vált, amely egyfajta luxusnak számít. Az újság olvasása a reggeli kávé mellett már nem csupán információszerzést jelent; ez a rituálé a nap dzsungelében a pihenés és kényelem szigetévé vált. A kérdés számomra, hogy bár egyre kevesebben olvasnak nyomtatott sajtót, hajlandóak lennénk-e megfizetni a minőségi tájékoztatást, amely káros hatások nélkül ér el bennünket?
Nem hiszem, hogy egyetlen napilapnak is versenyképes áron kellene elérnie az olvasókat a hirdetési piac ingadozásai miatt. A Népszava olvasóinak igénye nem a celebvilágra, hanem a megbízható, széleskörű tájékoztatásra irányul. Az olvasók nem kíváncsiak bulváros tartalomra; ami számít, az a mélyreható, alapos tájékoztatás, amely máshol nem található. A Népszava az egyetlen lap, amely valóban figyelembe veszi olvasói véleményét.
Bár a nyomtatott média napjai meg vannak számlálva, remélem, hogy a véglegesség csak akkor érkezik el, amikor a digitális nemzedék már teljesen átvette a stafétát. Bízom abban, hogy még egy évtizednyi időt kapunk arra, hogy megőrizzük a kérdőjelet, és megakadályozzuk, hogy véglegesen eltűnjön a nyomtatott sajtó színtérről!
A szerző mérnök-közgazdász.
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
