A legfőbb ügyészség törvénysértő eljárása az ukrán pénzszállítók ügyében
2026. június 14-én napvilágra került egy belső jelentés, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által tárgyalt ukrán pénzszállítók ügyében súlyos törvény- és szabálysértéseket állapított meg. A jelentés szerint a Legfőbb Ügyészség nemcsak mulasztásokért, hanem súlyos eljárási hibákért is felelős lehetett. A dokumentumban szereplő információk alapján a vádemeléshez szükséges bűncselekmény gyanúja sem volt megállapítható, mivel fontos irat nem állt rendelkezésre a nyomozás során.
A NAV belső jelentése egyértelműen rávilágított arra, hogy a 2026. március 5-én végrehajtott akció során, amelynek keretében a Terrorelhárítási Központ kommandósai elfogták az ukrán Ocsadbank pénzszállító járműveit, az eljárás során több ponton sérült a jog. A külföldi pénzszállítók, akik két páncélozott járműben a városi vágány mellett 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak, már négy éve ezt a kereskedelmi gyakorlatot folytatták.
Az akciót követően a NAV munkatársainak meghallgatására került sor, amely politikai nyomásgyakorlás gyanújához kapcsolódik. Ezen időszak politikai háttere is aggasztó, hiszen a beavatkozás célja egyértelműen az volt, hogy Magyarország felhívja Ukrajna figyelmét a két ország közötti politikai feszültségre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta az ukrán pénzszállítóknál lefoglalt összegyűjtött vagyont, amely több millió dollárral és arannyal volt egybekötve. Ezen események nyomán számos jogi eljárás indult, amelyben politikai szereplők, köztük Orbán Viktor felelőssége is felmerült a történtek miatt, a cikkek szerint pedig a rajtaütést közvetlenül a Miniszterelnöki Kabinetiroda rendelte el.
A NAV vizsgálata során kiderült, hogy az ügyészi döntéseket nem megfelelő formában dokumentálták, amit a későbbiekben a bíróság előtt akár bizonyítéknak is felhasználhatnak. A hatóság jelentése emelte ki azt is, hogy az elsődleges intézkedések, amelyek célja a pénzmosási gyanú feltárása volt, jogsértések sorozata közepette valósultak meg, így a büntetőeljárás során felmerülő bizonyítékok érvényessége is megkérdőjelezhetővé válik.
Ezek a súlyos tisztviselői mulasztások a NAV valamint a Legfőbb Ügyészség közötti kommunikáció hiányából eredeznek, hiszen a keresett iratok feldolgozása nem volt megfelelően végrehajtva. Az ügyészség szolgáltatott feljelentést a nyomozási szervezetek felé, azonban annak tartalmát nem osztották meg a NAV munkatársaival, így az ügyben felelős személyek több esetben törvénybe ütköző eljárásokkal úszták meg a következményeket.
Az eljárások során a TEK által végrehajtott beavatkozás is problémásnak bizonyult. Kérdéses, hogy jogszerű volt-e az eszközhasználat, hiszen a fogvatartottakat hosszú órákon át a bilincsben tartották, amely szintén a jogellenes fogvatartás körébe tartozik. A NAV mellett a Fővárosi Nyomozó Ügyészség is nyomozást indított a mértéktelen állami intézkedések miatt.
A NAV a vizsgálatok alapján kiemelt figyelmet fordít arra, hogy feltárja a jogsértéseket és hiányosságokat, miközben a politikai érdekekre is ügyel. Az ügy bonyolult politikai dimenziói miatt a részletek teljes körű vizsgálata még folyamatban van, és a jövőben érhető eredmények remélhetőleg fényt derítenek a történtek mögött húzódó valós célokra is.
