Vendégmunkások szükséglete Magyarországon: A Tisza-kormány várakozásai
Az utóbbi időszakban komoly hullámokat vetett a harmadik országokból érkezők munkavállalásának korlátozása, amelynek mielőbbi megoldását munkaerőpiaci szakértők elengedhetetlennek tartják. A Tisza-kormány június 6-tól felfüggesztette a minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, ami jelentős hatással van a munkaerőpiachoz. A szakértők véleménye szerint elengedhetetlen a szektor újragondolása, hogy a megváltozott igényekhez és feladatokhoz megfelelő szabályozások követhessék. A lezárt csatorna korábban a hazai munkaerőpiac egyik legszigorúbban ellenőrzött eleme volt, amely most hiányosságokat teremtett. Számos más jogcímen, mint például Magyarkártya, Nemzeti Kártya, diákstátusz vagy önfoglalkoztatás, azonban továbbra is nyitott lehetőségek állnak rendelkezésre a harmadik országokból érkező munkavállalók számára, ám ezek sokkal kevésbé ellenőrzött csatornák.
A friss, 2026-os adatok szerint Magyarországon körülbelül 250 ezer külföldi állampolgár tartózkodik, amiből mintegy 110 ezer érkezett munkavállalás céljából. Ezen belül a harmadik országokból érkezők száma körülbelül 85 ezer, míg a Fülöp-szigeteki munkavállalók száma 11 ezer fő körül mozog. Ez a mennyiség a hazai munkaerő-állomány 1,7-1,8%-át teszi ki, ami nemzetközi összevetésben alacsonynak számít, hiszen például Csehországban és Ausztriában ez a szám megközelíti az egymilliót.
Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni a munkaerőpiac újraszabályozása során. A Menton Jobs hangsúlyozta, hogy a megfelelő szakmai egyeztetések elmaradása súlyosan befolyásolhatja a gazdaságot, különösen, ha a kérdéseket augusztus végéig nem rendezik. Ha nem születik megoldás, az a gazdasági növekedést fogja fékezni, és a megrendelésállomány csökkenéséhez, illetve bizonyos cégek ellehetetlenüléséhez vezethet.
A Master Good árnyoldalai
A kormány válasza a Master Good vendégmunkásokat érintő nyilatkozatára éles reakciót váltott ki. A cég vezetője, Bárány László, arra figyelmeztetett, hogy a 350 milliárd forintos beruházási programból 120 milliárd forintos gyárépítés hiúsulhat meg a vendégmunkásokkal kapcsolatos tilalom miatt. Magyar Péter miniszterelnök ezeket a fenyegetéseket visszautasította, kifejtve, hogy a vállalat jelentős állami támogatásban részesült és alacsony béreket kínál a nehéz fizikai munkáért.
Építőipari helyzetkép: munkaerőhiány és munkanélküliség
Az építőiparban mintegy 20 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik, akik többsége tartós, két évre szóló munkavállalási engedéllyel van jelen. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy valójában nem a betanított munkások, hanem a szakképzett munkaerő hiánya a probléma. A külföldi munkavállalók főként Moldovából, a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Kínából és Törökországból érkeznek.
A munkaerőpiaci kép kettőssége megfigyelhető, hiszen a munkaerőhiány és a házon belüli munkanélküliség egyaránt jelen van. A kulcsfontosságú szakembereket igyekeznek megtartani a cégek, emiatt a hivatalos nyilvántartásban nem mindig tükröződik a valós állapot. Az ÉVOSZ javasolja, hogy a külföldi munkavállalási engedélyek előterjesztése előtt kapacitásfelmérést végezzenek a helyi vállalkozások körében, hogy felmérjék a hazai munkaerő elérhetőségét.
Koji László szerint a külföldi munkavállalók alkalmazásának kérdése újra napirendre kerül, de a következő időszakban nem várható érdemi növekedés a számukban. Hosszú távon azonban a szakképzett munkaerő iránti igény továbbra is fennmarad. Az alkalmazásuk során figyelembe kell venni a magyarországi technológiákhoz való alkalmazkodást, amelyet rövid betanítási időszakokkal kell segíteni.
