A külföldi támogatásban részesülő szervezetek új korszak elé néznek
A Fidesz friss törvényjavaslata radikális változásokat hozhat a külföldről támogatott szervezetek működésében. Halász János országgyűlési képviselő által benyújtott „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat az érintett szervezetek szigorú szabályozását irányozza elő, akár orosz mintára. Az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése alapján listára kerülnek azok a szervezetek, amelyek állítólagosan veszélyeztetik Magyarország szuverenitását – ezzel megkérdőjelezve azok legitimitását és működési kereteit.
Listázás és szankciók az új szabályozásban
A törvénytervezet szerint a listára helyezett szervezetek nem gyűjthetnek adó 1%-os felajánlásokat. Támogatásaikat szigorú kontrollnak vetik alá; minden egyes forrásról magánokiratos nyilatkozatot kell beszerezniük, igazolva, hogy az összeg nem külföldről származik. Érdekes csavar, hogy az uniós pályázatokon nyert összegeket is külföldről érkező támogatásként értelmezik – figyelmen kívül hagyva az EU forrásainak sajátos nemzetközi jellegét.
A hatóságok által hozott döntések komoly következményeket vonnak maguk után. A listára kerülő szervezetek vezetősége, beleértve az alapítókat és a vezető tisztségviselőket, köteles vagyonnyilatkozatot tenni és kiemelt közszereplőkké válnak. Ha bármilyen gyanú merül fel, hogy ilyen szervezetek külföldi pénzeket fogadtak el, akkor a hatóságok 25-szörös büntetést szabhatnak ki, amelyet mindössze 15 napon belül kell megfizetniük.
Mindent átható állami ellenőrzés
A Szuverenitásvédelmi Hivatal különleges jogköröket kap: közvetlen helyszíni ellenőrzéseket tarthat ugyanezen szervezeteknél, beleértve az összes dokumentum és digitális adat átvizsgálását. A rendőrség támogatását is igénybe vehetik az operációk során. Ezt a hatalmi eszközt az „ország szuverenitásának sértetlensége” jegyében gyakorolják, ám nem egyértelmű, hogy meddig terjedhet e jogkör gyakorlása.
Az érintett szervezetek teljes vagyona – amennyiben megszűnnek – a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül. Így az állam nemcsak ideológiai, de pénzügyi értelemben is ellenőrzése alá vonja e szervezeteket.
A törvényjavaslat elvi alapjai
A „szuverenitás védelmét” hangoztatva a törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy minden olyan tevékenységet, amely az ország alkotmányos identitását, keresztény kultúráját vagy a „nemzeti egységet” sérti, szuverenitásellenesnek tekint. Az is célkeresztbe kerül, aki a közvéleményt véleményformáló tartalmakon keresztül bármilyen irányba befolyásolni próbálja.
A rendelet alapján az érintett szervezetek már röviddel a törvény elfogadását követő harmadik naptól kezdve szembesülhetnek a szabályokkal, noha az adó 1%-os felajánlások gyűjtésének tilalma csak a következő adóévtől lép életbe. Az indokolás szerint mindez a „korrupt dollárok” elleni küzdelem része, amely Orbán Viktor március 15-i beszédében is központi téma volt.
Politikai üzenetek és nemzeti konzultációk árnyékában
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében a „modern labancokat” és „áttelelt poloskákat” emlegetve tette egyértelművé a kormányzati irányvonalat. A nemzeti konzultációkra hivatkozva kinyilvánította: a magyar szuverenitást és a „hazafias értékeket” bíráló szervezeteknek nincs helye az országban. Bár később cáfolta, hogy „poloskái” alatt általában az ellenzéket értette volna, szavai összhangban vannak a törvényjavaslat irányultságával.
A változások kritikusai ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a szabályozás nem csupán „védelmező” jellegű, hanem erőteljes centralizációs eszköz is. Az egész folyamat az ellenőrzés, a pénzügyi és ideológiai fegyelmezés körül forog, amely könnyen elfojthatja a nemkívánatos véleményeket és kezdeményezéseket. Az olyan, avíttnak bélyegzett szervezetek, amelyek eddig önállóan működtek, mostantól kénytelenek lesznek láthatatlan ideológiai korlátok között navigálni.
