A felhők megálltak
Az idő múlása, a megszokás és a megállás határvonalán egy fürdőszoba falai között, a víz hangja szinte már várakozik. A csempék folytonos nézése lassú, de biztos belső utazásra hív, mintha a felhők ott lebegnének körülöttem, csak arra várva, hogy valami nagyot mondjak, valami döntőt tegyek. Az ember átgondolja a természetének kiszámíthatóságát, de vajon tényleg olyan könnyen érthető ez?
A levelek titkai
Az ősz tavaszt hoz magával, ahogy a fák elengedik az elhasználódott leveleiket. Ki az, aki valóban aláhajol és felfedezi a látszólagos hulladék történetét? Az erdő bölcsessége nem csupán a szavakban rejlik, hanem abban a mélyebb tudásban is, ami a levelek között lappang. Minden egyes levél, egy könyv lapja, tele titkokkal, amelyeket nem lehet elpazarolni.
Az önismeret vihara
Az emberi lélek lázban ég; sokan hiszik, hogy ez a gyógyulás folyamata. Ilyenkor kitágul a tudat, és hirtelen felfedezünk dolgokat önmagunkról, amelyekre eddig nem is gondoltunk. Ám a fénye ennek az ébredésnek gyakran csak szalmaláng, ami gyorsan elhamvad, mielőtt igazán megértenénk azt.
Az üresség súlya
A kádból való kiszállás nem csupán fizikai cselekvés, hanem egyfajta érzelmi és tudati váltás is. Az üres borospohár mint a magány szimbóluma szembesít minket a hiányzó elemekkel. A felhők, mint valami figyelő szellem, ott állnak, megfigyelve a cselekedeteket, mint egy titkos tanú, aki mindent tud rólam, de sosem avatkozik be.
A kanapé árnyéka
A selyem érintése lágy, mégis félelmetes. Az álomvilágban kucorogva az ember felfedezi, hogy számos rejtett világ van, ahol a félelem nem csupán ösztönös, hanem tudatosan kierőszakolt is. Amikor kitéve érezzük magunkat, félelmetes, hogy mennyire egyedül érezhetjük magunkat, még a tömegben is.
A sorsunk szövedéke
Az álmok rémképe alatt újra meg újra visszahúzódunk a védelmet jelentő világokba, és miközben azt hisszük, hogy mások előtt láthatatlanok vagyunk, egyben mégis folyamatosan megfigyelnek minket. A félelem, amely elér minket, mégsem tud elragadni, mert az ember a saját történeteit éli, még ha azok láthatatlanok is.
Forrás: nepszava.hu/3295561_nagy-bara-megalltak-a-felhok