Otthonkeresés Péntek Orsolyával
Péntek Orsolya legújabb regénye, az „Itt is istenek vannak”, nem csupán egy újabb irodalmi mű, hanem a szerző másfél évtizednyi utazásainak és tapasztalatainak érzékletes lenyomata. A könyvben a megszokott történetek mellett megjelenik a családi örökség, a színek és a városok hangulata, mindezt egy olyan elbeszélő szemszögéből, aki nem csupán mesél, hanem filozófiai mélységekkel is gazdagítja a szöveget. Az előző regénytrilógiát, mint az „Az Andalúz lányai”, úgy ő is kívül áll a narráción, így a mű egyéni tapasztalatait és küzdelmeit egy köztes térbe helyezi.
Az írásféle hibrid jellege
A regény születése különös körülmények között történt. A szerző az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj elnyerése után kényszerült átalakítani az addig írt feljegyzéseit. Az elsődleges cél a személyes tapasztalatok átfordítása egy szélesebb közönség számára érthetővé, ízlésesen megkomponált regénybe vált. Itt a megélt élmények kikerültek a fókuszból, miközben a literális szerkezet és a mélységeket sem elhanyagolták. A kérdés, hogy hol van a határ a regény és más műfajok között, továbbra is nyitott.
Identitás és hovatartozás
Péntek Orsolya művében a hibrid identitás kérdése is középpontban áll. Egy olyan Európában keresi az otthonát, ahol a kulturális és nyelvi hovatartozás nem csupán a vérségi kapcsolatokon alapul, hanem afeletti tapasztalatokon is, amelyek révén felnőtt. Az ő sorsában a családi háttér különböző rétegei és az átélt történelmi események tükröződnek. A szövegek városi környezetekből merítenek ihletet, ahol az identitás fogalma a különböző népek közötti kapcsolatokból fakad.
Koexistencia a klasszikus istenekkel
A regényben fellelhető isteni jelenlét nem csak szimbolikus, hanem aktívan formálja az élményeket. Hermész mint közvetítő figura jelképezi a különböző kultúrák közötti átjárhatóságot, ami lehetővé teszi a szerző számára, hogy összekösse a buddhista és a védai gondolkodást az antik mitológiai elemekkel, elmélyítve ezzel a megértésünket a világ sokszínűségével kapcsolatban.
Kaleidoszkópszerű élmény és érzékelés
Péntek Orsolya sajátos szinesztézikus látásmódja tovább fokozza a regény élményét. Minden város, amelyben járt, különböző szín- és formakódokat hordoz, és ez a sokrétűség a festészeti kifejezésmódját is tükrözi. Az író számára a városok nem csupán helyszínek, hanem élő entitások, amelyek színei és hangulatai folyamatosan formálják a gondolkodását. Ezen a nem tudatos szinten zajló érzékelés megjelenik a könyv képi világában is, amely egy várható kiállítás részeként nyújt majd bepillantást a szerző vizuális világába.
A jövő belső tükre
A könyv összecsomagolja a sokféle identitás élményét, lehetővé téve a szerző számára, hogy megértse, ki is ő valójában. Az otthont kereső vándor története egy mélyebb összefonódásra is utalhat, amely a szerző hét könyve és a mögötte álló tapasztalatok között húzódik. Az elmúlt másfél évtizede alatt felfedezett városok történetei és misztikus élményei úgy tűnik, hol egy folytatása, hol egy új irányvonalat képviselnek, amely egyre inkább egyre csak tágítja a határokat a személyes és a kollektív identitás között.
Forrás: nepszava.hu/3295563_hol-vagyunk-otthon-pentek-orsolyaval-szinekrol-varosokrol-istenekrol
