Rogán Antalék és a Narratíva Fenntartása
Bőhm Kornél, kríziskommunikációs szakember, új könyvében a propaganda világát járja körbe. A Szőlő utcai botrány kapcsán elmondja, hogy a névtelen, bizonyíték nélküli online pletykák elképesztő felfordulást képesek okozni, ráadásul ezeket a vádaskodásokat a kormány saját narratívájának építésére is használhatja. A botrányt körülvevő kommunikációs stratégia részét képezheti a helyzet elferdítése, amikor is a kormány a vádakat elkerülve igyekszik irányítani a közbeszédet.
A Kormányzati Kommunikáció Friss Változásai
A kormányzati kommunikáció most különösen aktívan próbálja befolyásolni a közvéleményt, hogy a történeteket a saját érdekeik szerint formálják. A világtörténelemben sok esetben láthattuk, ahogy hatalmi érdekek annak ellenére is keresnek ürügyet a megtorlásra, hogy a közvélemény porhanyós állapotba került. Az különböző propagandaformák, mint a plakátok és karikatúrák, szintén fontos szerepet játszanak a véleményformálásban.
A Propaganda Hatékonysága
Bőhm Kornél a köztéri reklámokat tartja a leghatékonyabb propagandeszközöknek, mivel a köztérben való aktív jelenlét lehetővé teszi, hogy az üzenetek közvetlenül elérjék az embereket. Kiemeli, hogy a személyes interakciók és a közvetlen kampányeszközök kombinációja növeli a kommunikáció hatékonyságát. A különböző eszközök összekapcsolása erősíti az üzenetet, még akkor is, ha az nem mindenki számára nyilvánvaló, hogy a propaganda célja a független gondolatok kiszorítása.
Történelmi Párhuzamok
A propaganda legnagyobb ereje abban rejlik, hogy félelmet keltenek az emberekben, és megteremtik azt az érzést, hogy a valóság veszélyben van. Bőhm a Maslow-piramisra utalva magyarázza, hogy az emberek a biztonságérzetüket keresik a politikai üzenetekben. A gazdasági helyzet azonban feltárja az alapvető fiziológiai szükségleteket is, amelyek manipulálhatják a közvéleményt.
A Propaganda Pozitív Oldala
Érdekes, hogy Bőhm Kornél megjegyzi, hogy a propaganda nem minden esetben negatív; bizonyos körülmények között a közérdek is érvényesülhet. Például a pandémia idején a kormány érdeke a lakosság oltása volt, ami egybeesett a közérdekkel. A leköszönő propaganda stratégiák között megjelenik a PR, amely a „propaganda” áthangolása egy, a közvélemény számára kedvezőbb keretrendszerbe.
A Hitelesség Kérdése
Bőhm hangsúlyozza, hogy a propagandistának nem szabad elhinnie a saját üzeneteit, mert ez torzíthatja a valóságot. A végcélban szükséges a kormánynak abban hinnie, hogy saját érdekük a hatalmuk megőrzése, még ha tudják is, hogy bizonyos kijelentések nem igazak. E paradigmán belül a kommunikációs stratégiák rendkívül fontosak, mivel fenntartják a narratívát.
Az Orosz Kapcsolatok Átalakulása
A „Ruszkik haza!” felkiáltás egy újfajta ideológiai átmenetre utal, ahol a politikai paradigmák átrendeződnek. A nemzeti érdekek, valamint a keresztény értékek dominálhatnak, miközben a korrupció és a politikai valóság meglehetősen komplex marad. A Fidesz politikai vallásos keretei folyamatosan formálják az emberek nézeteit.
Polarizáció és Információs Társadalom
A propaganda hatékonysága odáig terjed, hogy az emberek hajlamosak szelektíven válogatni az információk között. A politikai vallás logikája segít egyszerűsíteni a bonyolult kérdéseket, így az emberek számára könnyebb azonosulni egy vezérelvvel, mint kétségbeesetten keresni az igazságot a zűrzavaros információs tengerben.
Koncepciós Perekről és Retorziókról
Bőhm Kornél a kirakatperekről és koncepciós perekről is beszél, jelezve, hogy ezek elsősorban elrettentő üzenetet hordoznak. A kormányzat retorikája sok esetben célzott lejáratási kampányokat indít, amely lehetővé teszi, hogy az alternatív nézőpontokat megfélemlítsék.
Az Otthonra Lehetne Propaganda Nélkül
Bár a propaganda elkerülhető lenne, tagadhatatlan, hogy a közéleti kommunikáció szerves része a társadalmi diskurzusnak. Csak a transzparencia lehet az, ami ellensúlyozni tudja a propaganda esetleges negatív hatásait. A jogi keretek alakítása segíthet a közérdeknek megfelelő információk közzétételében, így biztosítva a demokratikus tájékozódás jogait.
Bőhm Kornél folyamatosan elemzi a propagandának az életünkre gyakorolt hatását, bemutatva az informáltság, a véleményformálás és a hatalmi diskurzusok összefonódását.
Névjegy: Bőhm Kornél 1977-ben született, kommunikációs szakember és tanácsadó, a kríziskommunikáció, hírnévmenedzsment és reputációvédelem szakértője.
Forrás: nepszava.hu/3295945_propaganda-magyarorszag-orban-kormany-tisza-part-bohm-kornel-interju
