A Bokor-közösség 80 éve: Az örökség továbbélése a lelkiségi mozgalomban
A Bokor-közösség 80. születésnapja nem csupán egy évforduló, hanem a lelkiismereti szabadság és a katonai szolgálat megtagadásának küzdelmeinek krónikája is. Bulányi György piarista szerzetes 1945-ben indította el ezt a sajátos közösséget, mely az idők során sok nehézséggel nézett szembe, beleértve az egyházi vezetés részéről érkező figyelmet és elnyomást.
A katonai szolgálattól való elutasítás és az egyházi reakciók
A közösség tagjai, akik a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadták, sokszor képeztek célt a katolikus egyház és a politikai hatalom részéről. A közösségi tagok, valamint az elítéltek hozzátartozói többszöri kérése ellenére a magyar egyház vezetői nem vállaltak nyilvánosan szolidaritást az elnyomottakkal. Ezzel szemben a Bokor példája mind védelmet, mind hatalmat jelentett a hívők számára a totalitárius rezsim árnyékában.
Bulányi György és a közösségi csoportok születése
Bulányi György 1945 és 1948 között Debrecenben tanított, ekkor alakultak meg az első kiscsoportok, amelyek a jezsuita Kolakovics tanítványai voltak. A szovjet érdekszférába kerülő Magyarországon nem csupán a történelem, hanem az egyház jövője is kétségbeesett helyzetbe került. Az Actio Catholica keretein belül birtokolt legális keretek révén a Bokor-közösség ifjúsági találkozókat és lelkigyakorlatokat szervezett, hangsúlyozva a párbeszéd és a közösségi autonómia fontosságát.
A bázisközösségek ellenállása és megfigyelése
Ahogy a politikai légkör egyre feszültebbé vált, a Bokor-közösség tevékenysége is fokozott megfigyelés alá került. A Lékai László esztergomi érsek által irányított egyházi fellépés, valamint a titkos nyomozás, amely Bulányira és társaira irányult, jól mutatja, hogy az államhatalom mennyire tartott a közösség erejétől és gondolataitól.
A Bokor öröksége a rendszerváltás után
A rendszerváltás idején a Bokor-közösség tagjai jelentős szerepet játszottak az erőszakmentesség és a polgári szolgálat képviseletében. Az ENSZ elismerése a lelkiismereti okokból megtagadott katonai szolgálat jogának, valamint a polgári szolgálat bevezetéséről szóló törvény elfogadása letisztázta a közösség küzdelmeit. Azonban a második Orbán-kormány alatt a polgári szolgálat intézménye eltűnt a jogrendből, és a katonai szolgálatot megtagadók jogi rehabilitációja továbbra is elmaradt.
Jelen és jövő: A Bokor-közösség kilátásai
A közösség „Másik arcod” nevű munkacsoportja szerint a honvédelmi törvénynek újra kellene tartalmaznia a lelkiismereti és vallási okból teljesíthető polgári szolgálat lehetőségét. Amint a Bokor-közösség története mutatja, a lelkiismereti szabadság keresése soha nem volt könnyű, de a cél érdekében való harc továbbra is elengedhetetlen marad a jövőben.
Forrás: nepszava.hu/3297381_a-lelkiismereti-szabadsag-es-a-bulanyi-orokseg-80-eves-a-bokor-kozosseg
