ÉLETRE KELTETT PÉLDAKÉPEK – KONIORCZYK BORBÁLÁVAL A NŐI SZÖRNYETEGEKRŐL
Koniorczyk Borbála legújabb kötete, a „Női szörnyetegek” nem csupán monográfiaszerű novellafüzér, hanem egyedi történetek gyűjteménye, mely olyan figyelemreméltó nőkről szól, akik a 20. század eleji Budapest színpadán játszottak jelentős szerepet. Erdős Renée, Ferenczy Noémi, Kaffka Margit, Lesznai Anna, Madzsar Alice, Máté Olga és Undi Mariska nem csupán művészek voltak, hanem olyan emberek is, akik többé váltak annál, mint amit a társadalom elvárt tőlük. A szerzővel való interjú során nemcsak a könyv keletkezéséről esett szó, hanem arról is, miért hívja magát büszkén női szörnyetegnek.
A női szörnyeteg kifejezés újraértelmezése
A ’női szörnyeteg’ kifejezés 1907-ben Kmety Károly jogtudóstól származik, akit a történelem már elfeledett, de eddig soha nem látott tartalommal töltötte meg. Borbála büszkén magára veszi ezt a címet, hiszen az ő ideáljai bemutatják, hogy a női lét nem csupán az anyaságról és a családról szólhat. A modern világban is sok nő kerül olyan helyzetbe, ahol véleményüket nem hallgatják meg, és továbbra is szégyenteljes jelzőkkel illetik őket, mint például a „karrierista” vagy a „túl sok”. Azonban Borbála hangsúlyozza, hogy a feminista címke büszkeséget érdemel, mert az alapvető emberi jogokért való harcról van szó.
A kötet célja
Bár a kötet nem közvetlenül edukálni kíván, Borbála inspiráló és érdekes női történeteket hozott felszínre, amelyek folytatása és emlékezete fontos a mai társadalomban is. Ezek az asszonyok egykor kemény körülmények között küzdöttek a karrierjükért, és sikereikkel máig példaértékűek. A szerző reméli, hogy a könyv által több nő mer majd kiállni önmagáért a jövőben.
A hét nő története
Borbaála válogatása célja, hogy sokféle különböző művészeti ágból hozza el a nőket, akik sokszínűsége tovább gazdagítja a könyv mondanivalóját. Kaffka Margit író, Máté Olga fotóművész, Undi Mariska iparművész és Lesznai Anna költő mind különböző utakat jártak be, mégis mindannyian egy generáció részei voltak. A kötet főszereplői egymással kapcsolatban álltak, és a századforduló pezsgő életmódja, kulturális szalonjaik, fogadónapjaik révén inspiráló szellemi közegben alkottak.
Madzsar Alice és a meztelen torna
A kötet egyik különleges története Madzsar Alice, a mozgásművész, aki a női test kultuszának képviselője volt. Alakítása folytán ő teremtette meg a terhestornát, és ránehezedett a női test fontosságára, amely a mai influenszerek tevékenységeiben is tükröződik. Borbála felfedezésre is vállalkozott, átnézett évtizedes kéziratokat, és a Madzsar család sikeresen elismerte a könyvben bemutatott lelki alkatok hitelességét.
A hét nő karakterei
A könyvben bemutatott hét nő jelleméről Borbála elmondja, hogy valósággal lélegeznek a szövegek, olyanok, mint a mai emberek: tele ellentmondásokkal, hibákkal, mégis szerethetőek, hiszen életre akarta kelteni őket. Borbála rengeteget kutatott, múzeumokban és könyvtárakban járt, hogy a karaktereiket hitelesen tudja megjeleníteni.
A női szerepek megjelenése a művészeti életben
Különös figyelmet szentel az anyaság és a női szerepek nehézségeinek bemutatására is. Borbála saját tapasztalataival fűszerezi a diskurzust, hiszen fiatalon vált anyává, ami új kihívásokat hozott számára. Néhányan talán nagy felismerésekhez jutnak el a Női szörnyetegek által, és a fiatal lányoknak meg kell mutatni, hogy a nőiesség nem csupán a gyereknevelésről szól, hanem sokkal szélesebb spektrumot ölel fel.
Könyvbemutató a Marczibányi Téri Művelődési Központban
A könyv népszerűsítése érdekében Koniorczyk Borbála részt vesz egy beszélgetésen, ahol Tenki Réka színművész és Gyárfás Dorka újságíró is közreműködik. A rendezvényre november 27-én 17 órától kerül sor, és a részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött.
Forrás: nepszava.hu/3301093_eletre-keltett-peldakepek-koniorczyk-borbalaval-a-noi-szornyetegekrol
