Home Hibrid dilemma: Magyarország kivel harcol a háborúban?

Hibrid dilemma: Magyarország kivel harcol a háborúban?

by Tihamer
0 comments

Manipuláció és hibrid hadviselés Magyarországon

Amikor 2015 júniusában megjelentek az első xenofób plakátok az országban, sokan értetlenül álltak az események előtt, hiszen Magyarországot akkoriban nem érintette a migráció. Ahhoz azonban, hogy megértsük Vlagyimir Putyin Európa ellen vívott hibrid háborúját, érdemes jobban megvizsgálni a helyzetet, hiszen az valójában a mindennapjaink része. Magyarország is támadás alatt áll, csakhogy nálunk a hatóságok magatartása jellemzően elnéző, az Orbán-kormány pedig szinte támogatónak számít. Ezért jelenleg nem az erőszak, hanem inkább a dezinformáció, manipuláció és fokozatos beépülés dominál.

A hibrid háború fogalma az oroszok 2014-es kelet-ukrajnai inváziója után vált közkeletűvé, sokan a „kicsi zöld emberkék” kifejezéssel azonosítják, akik jelzés nélküli egyenruhában megszállták Ukrajna területeit. E kifejezés azonban sokkal többre utal, mint fegyveres támadásokra: a háborús célokat hagyományos értelemben vett háborús cselekmények nélkül is elérhetjük, és ez a hírek, álhírek, destabilizálás és befolyásolás révén történik. A Geraszimov-doktrína által körvonalazott stratégia – amely szerint a háború és a béke között nincsenek merev határvonalak – megmutatta, hogy Oroszország számára a Nyugat legyőzhetetlen.

Oroszország szándékos migrációs taktikája, vagyis a „weaponized migration”, már nem újdonság. Például Orbán Viktor 2015 júniusában elindította „Nem veheted el a magyarok munkáját” kampányát, miközben Magyarországot éppen hogy nem érintette a migráció. Ez az időpont kulcsfontosságú, hiszen a magyar közvélemény először a plakátokkal találkozott, és nem a menekültáradattal, amely az oroszok által támogatott Aszad-rezsim fegyveres konfliktusával kapcsolatosan indult be. Bondunkban kiderül, hogy Orbán politikailag sikeres migránsellenes kampánya előtt történt egy megmagyarázhatatlan Putyin-látogatás Budapestre, amely után a magyar kormány élesen áttért a migrációs politika kritikájára.

Az orosz elnök Csecsenföldön és Líbiában is cselekedett, hogy a menekültek időzített útnak indításával beavatkozzon az európai politikába. E lépések részeként a migránsokat irányították az EU felé, miközben jelentős támogatást nyújtottak azoknak a szervezeteknek, amelyek a migráció elleni fellépést tűzték ki célul. Az orosz forrásokból működő internetes hírportálok és szervezetek manipulatív stratégiákat alkalmaztak az európai közvélemény befolyásolására.

A legfrissebb adatok szerint a migrációs folyamatok éppen Oroszország és Belarusz felől terjednek, miközben az átjárható Balkán útvonal jelentősen csökkent. A Frontex, az EU határügynöksége szerint az északkeleti irányból érkező tagállamokba irányuló migrációs forgalom csupán minimálisan csökkent, miközben Oroszország vált a fő migránsbeszállítóvá. Lengyelország határain nemcsak a migráció, hanem különféle orosz szabotázsakciók is terhet jelentenek. A lengyel hatóságok számos gyanúsítottat tartóztattak le, akik orosz érdekeket szolgáló tevékenységekkel foglalkoztak.

Az orosz hibrid háború erői Magyarországon is érezhetők, mivel a kormány már-már támogató magatartása miatt a manipuláció és a dezinformáció dominál. A legfrissebb hírek szerint a migrációs válság fokozatosan átalakul, és a jövőben várhatóan még inkább kibővül, ahogyan a politikai nyomásgyakorlás szintén fokozódik. Magyarország már nem csupán a menekültek befogadóhelye, hanem egy hibrid háború frontvonalává is válik, ahol érdemes alaposan megvizsgálni, hogy az állam valójában melyik oldalra állt.

Forrás: nepszava.hu/3305545_magyarorszag-oroszorszag-ukrajna-hibrid-haboru-elemzes

Leave a Comment