Donald Trump és a nemzetközi feszültségek
A már most is a demencia jeleit mutató Donald Trump elnöki mandátuma második felére egyre nagyobb ingerenciát érezhet egy történelmi konfrontációra. Az Egyesült Államok történetében nem volt precedens arra, hogy egy elnök nyíltan beavatkozzon más országok ügyeibe, és agresszív fenyegetéseket fogalmazzon meg. Ez a hozzáállás nem csupán a világpolitikai színtéren okozott váratlan fordulatokat, hanem a saját hazájában is komoly feszültségekhez vezetett. Az, hogy saját hadseregét a nagyvárosai ellen vetette be, teljesen ellent mond a nemzeti egység és stabilitás érdekének.
George Washington, az Egyesült Államok első elnöke, már 1797-ben arra figyelmeztetett, hogy az USA maradjon óvatos és barátságosan semleges a nemzetközi konfliktusokban. Szavai többször is igazolódtak a történelem során, így nem meglepő, hogy sokan az USA izolacionizmusát sürgetik most is, főleg Trump elnöksége alatt. Az amerikai nép egy jelentős része ellenez minden nemzetközi akciót, legyen az háború vagy segélyezés. Trump kampányában ezt a hozzáállást kihasználta azzal, hogy bírálta elődjei külpolitikáját, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államokat két óceán határolja, ezért nem kell beleavatkoznia más országok belső ügyeibe.
Az izolacionizmus hatása
Manapság a világban zajló események fényében azonban egyre inkább kiderül, hogy ez az elszigetelődés súlyos tévedés. Mivel a globális biztonsági helyzet folyamatosan változik, Trumpnak sürgősen váltania kellett nézetein, hogy az Egyesült Államok továbbra is megőrizzék vezető szerepét a nemzetközi színtéren. Az új nemzetstratégia célja, hogy a katonai, gazdasági és kulturális befolyását tekintve is Amerika maradjon a világ legnagyobb hatalma. Az első elnöksége alatt gyerekesen követelte a rakétatámadásokat a mexikói drogkartellek ellen, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jogot és az amerikai érdekeket.
Haragját pedig nemcsak külföldi országok irányába irányította, hanem saját demokratikus intézményeire is, azzal, hogy eltávolított sok tapasztalt katonai vezetőt, akik nem támogatták agresszív politikáját. A védelmi tárcát, amely eddig a nemzetbiztonságot szolgálta, háborúügyi minisztériummá akarták átalakítani. A nyílt fölény megteremtése érdekében Trump első intézkedései között szerepelt, hogy a hadseregből távozzanak azok, akik nem értenek egyet a politikájával. Az egyik legismertebb eset a latin-amerikai hadszíntérért felelős tengernagy, Alvin Holsey lemondása, aki a katonai akciókkal szemben foglalt állást.
Fenyegetések és geopolitikai játékok
Trump legutóbb arról beszélt, hogy az Egyesült Államok megengedheti magának, hogy megtartsa a lefoglalt venezuelai olajat és az azt szállító hajókat, ami újabb feszültségeket szül a regionális politikában. Az amerikai katonai költségvetés a világ legnagyobb, körülbelül 1000 milliárd dollár, ami mögött széleskörű konszenzus áll, hogy Amerika fegyveres erejének abszolút fölényben kell maradnia. Trump viszont arra törekszik, hogy a sereg még agresszívebb és ‘maszkulin’ legyen, miközben háborús politikáját az erőszakos rezsimek megdöntésének új stratégiájaként hirdeti.
Ha Trumpnak igaza van abban, hogy a világot Amerikának dominálnia kell, akkor komoly tévedésben van. Az Európai Unió és más hagyományos szövetségesek saját útjukat kezdik járni. Kanada, Japán, Dél-Korea és más államok is, akik eddig az USA szövetségeseiként vettek részt a világlátásában, most egyre inkább önálló politikát folytatnak. Egyre világosabbá válik, hogy ha a nemzetközi helyzet eszkalálódik, az USA nem számíthat a néha tévesen megerősített szövetségi rendszerére, amelyre eddig támaszkodott.
Az igazság pillanata közelít
A nemzetközi kapcsolatokban való aktív részvétel elmulasztása súlyos következményekkel járhat. Miközben Trump ad hoc politikai játszmákat űz, a politikai realitás figyelmen kívül hagyásával végleg elveszítheti az Egyesült Államok megbecsülését és támogatását a világ többi részén. Az Európai Unió biztonsági szempontból nem engedheti meg magának, hogy Washington irányítása alá kerüljön, és ha Trump továbbra is ilyen destruktív politikát folytat, az igazság pillanata hamarosan elérkezik. Az országok közötti egyensúly megbomlása és a globális stabilitás elvesztése a világ békéjét is veszélyezteti, amelynek hosszú távú következményei megjósolhatatlanok.
Forrás: nepszava.hu/3305542_donald-trump-es-a-mennyorszag
