Eltévedés a Budai Várban
A húgom kissé elveszett a Budai Várban, és alig tudta megtalálni a Nemzeti Galériát. Bár még mindig gyakorlatilag honfitársnak számít, néha úgy reagál a változásokra, mintha egy másik dimenzióból érkezett volna. Én pedig próbálom neki elmagyarázni, hogy az építkezések célja az, hogy a helyszín szó szerint újraéledjen: a Galéria végét most azért bontják le, mert ismét hintóbehajtót alakítanak ki. Balra található József főherceg egykori báltermekre optimalizált palotája, amelyben az Alkotmánybíróság fog működni, ha egyáltalán elegendő helyet találnak. A Honvéd Főparancsnokságot múzeummá alakítják, amelyet a honvédelmi miniszter használ majd. És ott áll a Miniszterelnökség impozáns új épülete – meglehetősen nagyra sikerült, nemde?
Körbenézés – Képzelt valóság
Folytathatnám a látványosságok sorát, hiszen bőven akad látnivaló, de valószínűleg nem azért költöztek külföldre, hogy végül itthon kapjanak szívrohamot. Így hát csak körbemutatok a jelenlegi átalakításon: a becslések szerint a költségek már elérik a 600 milliárd forintot – a pontos összegek évek óta titkosítva vannak, amit igencsak ironikusnak találok. Ennyi pénzből felújíthatnánk az összes bezárt vagy éppen lebontott országos múzeumot, ideértve a veszélyben lévő Iparművészeti Múzeumot is. Míg nálunk a világhírű fő műve romlik, addig Bécs provinciális másolatát építjük újra kézzelfogható vasbetonból a Vár területén.
A vidéki nézőpont
Ne gondolják, hogy a testvérem, aki próbál elszakadni ettől, nem érzi a haza fájdalmát. Ő az újságok lelkes olvasója, és sok esetben jobban érdeklik a hazai események, mint számos hazai szavazótársat. Azonban a Budai Vár átszabása olyan dolog, amit nehéz elképzelni anélkül, hogy az ember ne látná saját szemével. Rossz hírem van: a Debrecenben, Tapolcán vagy Győrben élő polgárok valószínűleg még kevésbé értik ezt a folyamatot. Számukra a milliárdok elfogadhatatlanul nagynak tűnnek; emellett a Fidesz évtizede sulykolja a pesti emberekbe, hogy bajkeverők.
A vidéki és fővárosi nézeteltérések
Ahogyan 1998-ban a vidéknek nem okozott fájdalmat a 4-es metró leállítása vagy a torz Nemzeti Színház, úgy most sem érdekli őket a fővárosi költségvetés kritikája, amely csődbe sodorta a várost. Mindez természetesen nem meglepő, hiszen az állandó ellenséggyártás célja, hogy elterelje a figyelmet az igazi problémákról. Jelen helyzetünkben viszont mindannyiunk jövője azon múlik, képes-e a vidéki szavazó észlelni, hogy hová is tűnik az ő befizetett pénze, és megérti-e, hogy ha a dolgok így folytatódnak, a pestiek nyomora neki is fájni fog.
Forrás: nepszava.hu/3306840_eltevedve
