Finanszírozási válság az egészségügyben
A kórházi adósság mérete a 2026. január 22-i adatok alapján tovább növekedett, hiszen az év utolsó hónapjaiban átlagosan havi 8 milliárd forinttal emelkedett a szektor eladósodása. A kórházak adóssága közel 100 milliárd forintra rúgott, ami drámai helyzetet teremthet az egészségügyi ellátórendszerben. Takács Péter államtitkár ígérete szerint az adósságrendezés az ősz óta közel egy-másfél hónappal késlekedik, így a pénz csak februárban és márciusban érkezhet meg az adóssággal küzdő intézményekhez. A helyzet még aggasztóbb, figyelembe kell venni, hogy az Orbán-kormány korábban 150 milliárd forintnyi tőkeinjekciót nyújtott a kórházaknak, azonban ennek hatása elmaradt, és nem tudta megakadályozni a növekvő eladósodást.
Tűréshatár a kórházak számára
Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség szakmai találkozóján hangsúlyozta, hogy a kormány célja az, hogy a kórházak ne lépjék túl a költségvetési kereteiket. Ezzel szemben a valóságban az adósságfelhalmozás hatalmas méreteket öltött: az év végére elérhette a 80 milliárd forintot is. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára alátámasztja, hogy a szektor adósságának mértéke évente folyamatosan nőtt, és az év utolsó monthsiban a havi 8 milliárd forinttal nőtt a kórházi eladósodás.
Eladósodás következményei a szolgáltatókra
Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász nemrégiben a Népszava Szike podcastban kifejtette, hogy a tavalyi adósságcsökkentő intézkedéseket részben sikeresnek ítélte, mivel a finanszírozás reálértéke javult. Ugyanakkor a beszállítók helyzete továbbra is kilátástalan maradt, hiszen a kórházak sok esetben csak a teljes adósságcímük egy részét tudják rendezni. Király Gyula, a Hospitaly Kft. társtulajdonosa elmondta, hogy a beszállítók versenykényszere kétszeres: először a megbízással, majd a kifizetésekkel kapcsolatban is. Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján a cégek 80%-ának a számláikat késedelmesen, kompenzáció nélkül egyenlítették ki.
Betegellátás minősége és az eladósodás hatásai
A kórházak adóssága nemcsak a beszállítók, hanem a betegek életére is komoly hatással van. Vermes Tamás, a traumatológia és kézsebészet szakértője, aki hosszú évtizedeket töltött el kórházigazgatóként, megjegyezte, hogy az ellátás minősége romlik: a szükséges alapanyagok, mint például kötszerek és sterilizált eszközök állapota már nem felel meg a korábbi elvárásoknak. A pénzforgalom késlekedése miatt sokszor elérhetetlenek az új és biztonságos orvosi eszközök, és a betegeknek a műtéti időpontjaik is folyamatosan csúsznak, ami frusztrációt okoz a személyzetben.
Az ellátók próbálnak a betegek elégedettségén javítani, ám az ismételt elmaradások, mint az eszközhiány vagy az informatikai problémák, mind befolyásolják a szakmai munkájukat. A kórházak tehát a betegeik gyógyítása mellett a saját működésükhöz szükséges forrásokért is harcolnak, ami súlyosan befolyásolja az egészségügyi ellátást Magyarországon.
