A nemzetiségek parlamenti képviselete: kihívások és lehetőségek
A nemzetiségekkel kapcsolatos parlamenti képviselet egy olyan komplex kérdés, amely számos szempontot felvet. A nemzetiségi választási szabályok nem változnak, amelyek miatt Magyarországot évekkel ezelőtt elmarasztalta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Sulyok Tamás köztársasági elnök már bejelentette a parlamenti választások időpontját, de a jogszabályok, amelyek a nemzetiségi jelöltek megválasztására vonatkoznak, nem módosultak annak ellenére, hogy a bíróság jogerős döntése már 2022 novemberében született.
A nemzetközi bíróság kritikája szerint azok a választópolgárok, akik szeretnék felvenni magukat az úgynevezett nemzetiségi névjegyzékbe, csak nemzetiségi listára szavazhatnak, míg pártlistákra nem. Az is problémát jelent, hogy egyetlen nemzetiség csupán egy listát állíthat, így nem tudják valóban kifejezni választói akaratukat. Míg több szervezet szívesen állítana választási listát, ezt jogi értelemben csak az országos önkormányzat teheti meg. László Róbert, a Political Capital választási szakértője emlékeztetett arra, hogy még a Kádár-korszakban is biztosították, hogy a szavazólapokon több név közül lehessen választani, míg a jelenlegi parlamenti nemzetiségi választások szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyják ezt a gyakorlatot.
A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a tizenhárom törvényben elismert nemzetiségből csak a legnagyobb lélekszámú csoportok — a német és roma kisebbség — képes ténylegesen képviselni magát az Országgyűlésben. A többi nemzetiség csak szavazati jog nélküli szószóló révén képes képviseletet nyerni a törvényhozásban. Májusban megkérdeztük a kormányzatot, hogy mit tervez e tekintetben, és az Igazságügyi Minisztérium megerősítette, hogy tanulmányozzák az EJEB ítéletét, de konkrét lépésekről nem adtak tájékoztatást.
A nemzetiségek parlamenti képviselete olyan többdimenziós kérdés, amelyben a múltbeli tapasztalatok alapján nem volt sikeres megoldás az MSZP-SZDSZ kormányzása alatt, és a jelenlegi rendszert is a Fidesz vezette be 2010 után. László Róbert úgy véli, hogy nincs reális politikai lehetőség arra, hogy mind a tizenhárom nemzetiség képviselőt küldhessen a törvényhozásba. Kiemelte, hogy fontos lenne felmérni, szükség van-e egyáltalán teljes értékű nemzetiségi mandátumra, vagy hatékonyabb módon is képviselhetőek a nemzetiségek.
Gallai Gregor, a német nemzetiségi lista vezetője, úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer működőképes, és nem látja szükségét a strasbourgi bíróság döntése által javasolt változtatásoknak. Őszinte véleménye szerint a több lista lehetősége csak politikai manipulációra adhatna lehetőséget. Hangsúlyozta, hogy a bíróság nem határozta meg, hogyan kellene változtatni a szabályokon, és nem tűzött ki határidőt sem a jogszabályok módosítására.
Gallai Gregor készen áll arra, hogy részt vegyen a politikai folyamatokban, ugyanakkor megemlítette, hogy a nemzetiségek országgyűlési bizottsága nem foglalkozott eddig a kérdéssel, és a kormány sem jelezte, hogy hivatalos egyeztetés történt volna az érintett képviselőkkel. Az Igazságügyi Minisztérium megerősítette, hogy a választójogi szabályok módosítása továbbra sincs napirenden, így a 2026-os parlamenti választások a meglévő keretek között zajlanak majd.
