A rezsicsökkentés ellentmondásai: adófizetők terhei
Január 30-án, a kormányinfón Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentették, hogy a kormány át fogja vállalni a lakossági energiaszámlák januári növekményét. Az állítás azonban hamarosan megkérdőjeleződött: nem áll rendelkezésre a szükséges pénzforrás, így valószínű, hogy a teljes költséget az adófizetők fogják viselni.
A rezsikedvezmény részletei
A bejelentések alapján az Orbán-kormány a tavaly januári fűtési időszak 30%-ának megfelelő rezsiárkedvezményt kínál a gáz-, távhő- és áramfogyasztóknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földgázfogyasztás kapcsán különböző elszámolási módszerek korlátozzák a kedvezmény mértékét. A januári fogyasztás esetén két módszer közötti választásra van lehetőség: az évi egyszeri elszámolószámla, illetve a rögzített mérőállás módosítása nyújt lehetőséget a kedvezmény igénylésére.
Pénzügyi háttér és következmények
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Facebook-posztjából kiderült, hogy a rezsikedvezmény összköltsége 50 milliárd forint, melynek felét az energiaszektorra kivetett egyszeri adóból, míg másik felét a költségvetés tartalékából kívánják finanszírozni. Az érvényes 2026-os költségvetési törvény alapján az energiaágazat adója 195,9 milliárd forint, így a 25 milliárd forintos ráfordítás 12%-os adóemelésnek felel meg.
A háztartások terhei
A források hiánya miatt a rezsikedvezmények végső soron a háztartásokra, tehát a lakosságra hárulnak, hiszen az energiavállalatok, mint például a Mol, a profitjuk rovására gazdálkodhatják ki a plusz adót, de azt a végén a fogyasztóknak is át kell hárítaniuk. Ezen intézkedések következményeként az adófizetők tehermentesítése kérdésessé vált, mivel a kormány várhatóan vészhelyzeti rendeletben dönt a költségekről, amit jogi aggályok öveznek.
Az állami áram- és gázszolgáltató helyzete
Az MVM állami áram- és gázszolgáltató az év során nem fog újabb elszámolószámlát készíteni a fűtési szezon végéig. A kedvezmény lebonyolítása érdekében a januári elszámolószámlát a fűtési időszak lejárta után, május 15. után bocsátják ki, míg a távhő esetében a következő számlán automatikusan megjelenhet a kedvezmény.
Összegzés és további lépések
A kormány helyzete tehát igen összetett, hiszen a finanszírozás nem csupán bonyolult, hanem a költségvetési hiány és államadósság növekedését is magával hozza. A kormányzatnak sürgősen tájékoztatnia kell a nyilvánosságot arról, hogyan kívánják a zárolt tartalékból finanszírozni a kiadásokat, mivel az adófizetők terhei egyre inkább növekednek.
