KSH: Lassult a gazdasági növekedés 2025-ben
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján a magyar gazdaság 2025-ben mindössze 0,4 százalékkal nőtt, ami lényegesen alacsonyabb ütem a megelőző évhez, 2024-hez képest. A negyedéves eredmények is kedvezőtlenek, mivel az év végére várt felpörgés elmaradt, így ez a helyzet rontja a 2026-os kilátásokat.
A KSH adatai szerint az előzetes számok alapján a bruttó hazai termék (GDP) nyers adatok szerint 0,4, míg a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal bővült. A miniszterelnök, Orbán Viktor korábban egy „repülőrajtot” ígért 2025-re, ami szemben áll ezzel a számadatokkal, hiszen 2024-ben a gazdasági növekedés 0,6 százalék volt, ami 2025-re csökkent.
Fontos megjegyezni, hogy érdemi növekedés utoljára 2022-ben történt, amikor is a GDP növekedése 4,2 százalékot ért el, míg az azt követő években a megszorítások miatt a növekedés üteme fokozatosan csökkent. 2023-ban a GDP 0,8 százalékkal csökkent, ezt követően 2024-ben ismét 0,6 százalékos növekedés következett, de a 2025-ös 0,4 százalékkal együtt az elmúlt három év alatt csupán összességében 0,6 százalékos növekedést mutat a statisztika.
Ez a helyzet arra utal, hogy a magyar gazdaság szembesül a recesszió kihívásaival, mára már növekedési csapdában találjuk magunkat. A környező országok azonban jelentős gazdasági fejlődést mutatnak, így a magyar gazdaság fokozatosan lemarad a régióban, amely szintén problémákat vet fel a jövőbeli fejlődés szempontjából.
A kormány a 2026-os költségvetésében kezdetben 4,1 százalékos GDP növekedéssel tervezett, ám ezt 2025 decemberében 3,1 százalékra csökkentette. Független elemzők ugyanakkor már korábban 1,8-2 százalékos növekedést valószínűsítettek, az elhalasztott repülőrajton belüli csalódások miatt pedig várhatóan az 2026-ra vonatkozó várakozásaik is lefelé fogják korrigálni a számokat.
A gazdasági helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormány brutális hiányt halmozott fel, 2025 decemberében 1668 milliárd forintot költöttek el, amelynek felhasználása kérdéses. Az ország felzárkózási lehetőségei is megkérdőjeleződnek, hiszen jelen pillanatban már nem Ausztriát, hanem Lengyelországot kellene célként kitűzni a gazdasági fejlődés szempontjából.
