Gerő Márton: A civil szféra háziasítása a Fidesz kormányzásának tükrében
Gerő Márton, elismert szociológus szerint a Fidesz kormányzása alatt a hatalom célja nem a civil szféra teljes eltüntetése, hanem inkább annak kontrollálása és „háziasítása” volt. A 2010 óta tartó politikai irányvonal során sok civil szervezet nem tudta túlélni a sorozatos támadásokat, ám akik megmaradtak, azok jobban megerősödtek a nehézségek ellenére.
A civil társadalom definíciója és a kormány stratégiai céljai
A civil társadalom fogalmát szerteágazóan lehet értelmezni, a demokratikus értékeket képviselő érdekképviseleti csoportoktól kezdve a formális és informális egyesületekig. Gerő kifejti, hogy a kormányzat nem kívánta teljesen felszámolni a civil szférát, inkább annak apolitizálódására és a szenzitív politikai kérdések elkerülésére törekedett. A cél az volt, hogy egy olyan civil társadalmat hozza létre, amely a hatalommal szemben minél kevesebb konfliktust generál, ugyanakkor a politikai szereplők társadalmi elérhetőségét biztosítja.
A civil szféra polarizációja és a szervezetek helyzete
Bár a civil szféra sokszínűsége miatt nehéz egységes képként tekinteni rá, Gerő rámutat arra, hogy a kormányzati stratégia következtében sok olyan szervezet, amely a hatalommal szemben álló ügyekkel foglalkozik, csökkentette aktivitását. A jogvédők és környezetvédők például komoly mértékben marginalizálódtak, míg a kormányhoz közeli szervezetek súlya megnőtt. Az elmúlt időszakban a civil szervezetek számának csökkenése inkább stagnálás formájában jelentkezett; a KSH adatai szerint tízszázalékos volt a csökkenés az utolsó másfél évtizedben, de a sport és kultúra területén emelkedett a civil szervezetek száma.
A civil szervezetek pénzügyi nehézségei és stratégiái
Gerő Márton felhívja a figyelmet a civil szervezetek anyagi támogatásának drámai csökkenésére is. A Norvég Civil Alap elleni támadások 2014-ben jelentősen befolyásolták a független civil szervezetek forráshoz jutását, és a nemzetközi donorok is elhagyták a Közép-Európai régiót. A civil szervezetek jelentős része az utóbbi években akár alvó állapotba is került, vagy teljesen megszűnt, míg egyesek új formában, mint például vállalkozások, próbálták tovább végezni tevékenységeiket.
Civilek ellen irányuló támadások és a társadalom reakciója
Az Ökotárs Alapítvány és más civil szervezetek ellen irányuló kampányok kulminálódása a 2014-es új civil törvény bevezetésével kezdődött, amely gyökeresen átalakította a civil szervezetek keretrendszerét. A kritikák kereszttüzében számos esetben a kormányzat a civileket politikai aktivistáknak titulálta, ami legitimizálta a civilek ellen irányuló támadásokat. A társadalom részéről azonban vegyes a reakció; a Fidesz stratégiája, amely a civil szervezetek reputációját kívánta megrendíteni, nem bizonyult teljesen hatékonynak, hiszen a társadalmi tudatosság a civil szféra fontosságáról a legutóbbi években nőtt.
A jövő kilátásai: a civil társadalom újradefiniálása
Gerő Márton szerint bár a Fidesz stratégiája részben megvalósult, hiszen a középső szintű szervezetek gyengültek, a megmaradt nagyobb civil szereplők a nemzetközi források és pályázatok révén megerősödtek. Mindez új kihívások elé állítja a civil szférát, amelynek jövője bizonytalan, de a kritikus állampolgári aktvitás és a politikai elkötelezettség is erősödhet a következő években.
