Bizalomépítéssel és kármentéssel kell kezdeni az oktatási rendszer helyreállítását Magyarországon
A szegedi iskola bezárása óta csupán fejlesztő foglalkozások folyhatnak, a „visszatérést” pedig a kormányhivatal gátolja. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szakmai közössége szerint sürgető intézkedések szükségesek az oktatási rendszer minőségi javulásához. Azonnali lépések révén már most jelentős változások érhetők el, de a valódi reform érdekében alapos tervezésre van szükség. A CKP hangsúlyozza, hogy a következő kormányzat háromlépcsős logika mentén kezdje el az oktatási rendszer javítását. Az első lépés az politika bizalomerősítése és kármentést szolgáló intézkedések bevezetése már a kormányzati ciklus első hónapjaiban.
A CKP rendezvényén, amely a platform 10. évfordulóját ünnepelte, több mint 50 civil és szakmai szervezet képviselője találkozott, hogy javaslatokat tegyen a szükséges intézkedésekre. A CKP szakértője, Juhász Ágnes hangsúlyozta, hogy az azonnali intézkedések bevezetése előtt elengedhetetlen az alapfeltételek kidolgozása. Ezek közé tartozik az önálló oktatási minisztérium létrehozása, az oktatáskutatás intézményrendszerének újjáépítése, valamint az országos oktatáspolitikai egyeztetési és konzultációs rendszer újraszervezése. A döntéshozatal folyamatába minden érintett felet – tanulókat, szülőket, pedagógusokat – be kell vonni.
A CKP egy részletes intézkedéscsomaggal állt elő, amely a pártok programalkotását segítené a 2026-os választások előtt. Azonnal szükség van a közoktatási törvény és kapcsolódó jogszabályok módosítására, különösen az oktatás tartalmi szabályozásának terén. A tervek szerint már a 2026/2027-es tanévet érintően lehetőség van a központi kerettantervek kötelező alkalmazásának eltörlésére, a kötelező óraszámok csökkentésére, és a szabad tankönyvválasztás lehetőségének megteremtésére.
Továbbá, elindulna az állami fenntartói rendszer átértékelése, de ez nem a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok azonnali felszámolását jelenti. Az iskoláknak nagyobb szabadságot és hatásköröket kell adni, hogy a jelenlegi rendszer keretein belül is javítani tudják a helyzetüket. A tankötelezettség korhatárát 18 évre kellene emelni, viszont ezt csak felmenő rendszerben lehet végrehajtani. Összefüggésben ezzel a három éves szakképző iskolai képzést négy évessé kellene alakítani.
A CKP szakmai közössége kifejtette, hogy a javasolt azonnali intézkedések még nem minősülnek reformnak, de már a legelső naptól képesek lehetnek arra, hogy a pedagógusok, szülők és diákok számára egy jobb és minőségibb helyzetet teremtsenek. A következő kormányzati ciklus első fél évében új oktatási törvényeket kellene kidolgozniuk és elfogadniuk. Ezzel párhuzamosan egy hosszú távú oktatásfejlesztési stratégia kidolgozása csak a ciklus második évének végére valósulhat meg alapos tervezés és az érintettekkel folytatott intenzív konzultáció eredményeként.
Az oktatás Magyarországon jelenleg nincs a nemzetstratégiai ágazatok között, és a célok között nem mindig a minőség, hanem a költséghatékonyság elsődleges szempontja jelenik meg.
