Egyre több döntést titkol el az Orbán-kormány
Az utóbbi időszakban egyre aggasztóbb tendencia figyelhető meg a kormányzat döntéshozatali folyamatában: 2025-ben a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok mindössze felét, 596-ot tettek közzé, míg az Orbán-kormány összesen 546, nem nyilvános vagy titkosított határozatot hozott. Ez azt jelenti, hogy a nem nyilvános döntések a kormányzati aktivitás csaknem 48%-át teszik ki, ami harmincnyolc százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az ilyen határozatok titkosítása a közérdekű adatigénylés során derült ki, és a Tisza Párt programja azt ígéri, hogy felülvizsgálják ezeket a döntéseket azzal a céllal, hogy ahol lehetséges, feloldják a titkosítást.
A titkos kormányhatározatok sötét oldala
A tavalyi évben jócskán fellelhetőek voltak különleges kormányhatározatok, 27 darab, amelyek tartalmát csupán a kabinet tagjai ismerhetik. E határozatok titoktartását megszegve elmondható, hogy azok felfedése akár hosszú börtönbüntetéssel is járhat. Az úgynevezett háromezres határozatok case of case title lenne, ami azt jelenti, hogy sem a címük, sem a tartalmuk nem publikus, így érthetetlen, mire irányozzák őket, mindez „nemzeti minősített adat” minősítéssel van ellátva. Ezeket az iratokat rendre 10, 20, vagy akár „Szigorúan titkos!” minősítéssel 30 évre zárják el, amely időszak alatt indoklásként hadititok, nemzetbiztonsági érdek vagy a törvényben szereplő „Magyarország gazdasági tevékenysége” használható fel.
Több mint 400 nem nyilvános határozat
Ezen kívül az Orbán-kormány tavaly közel 400 nem nyilvános határozatot hozott, amelyek közül egyesek akár 2115-ig is titkosak maradhatnak. E határozatok száma, különösen a kétezres és négyezres dokumentumok emelkedése, azt jelzi, hogy a kormányzat több döntést zár el a nyilvánosság elől, ráadásul a határozatok 20 évig döntés-előkészítő iratnak minősülnek, így közérdekű adatként sem kötelező az automatikus kiadásuk. Az időkorlát lejártával is fennállhat a hozzáférhetetlenség, mivel sok esetben a kormány csak bírósági kötelezésre adja ki ezeket az iratokat.
A NER és a titkolózás trendje
A Nemzeti Együttműködés Rendszere alatt a titkos kormányhatározatok száma 15 év alatt folyamatosan emelkedett, a legmagasabb értéket 2021-ben érték el, 38 darabbal. Az egyre növekvő számú titkos döntések mérlegelése elengedhetetlen, hogy a kormányzati döntéshozatal átláthatóságát és a közérdek védelmét kellően biztosítani tudjuk.
Kritikai hangok a titkosítások kapcsán
A belügyi államtitkár, Rétvári Bence, nemrégiben bírálta a Tisza Pártot, amely a titkos kormányhatározatok átláthatóságáért küzd. E megnyilatkozások rávilágítanak arra, hogy a politikai diskurzusban a titkosítás ellenzéki kritikája a demokratikus átláthatóságért folytatott harc szerves része, amely a jövő politikai táját is érinti.
