Kikényszerített adomány: közfinanszírozott műtétért kértek pénzt a Százhalombattai Szakrendelőben
A Belügyminisztérium állítása szerint jogszerűtlen az a gyakorlat, amelyet a Százhalombattai Szakrendelő alkalmaz. Ennek ellenére egyre több beteg kénytelen szembesülni azzal a helyzettel, hogy a közfinanszírozott, egynapos sebészeti ellátáshoz csak abban az esetben juthatnak hozzá, ha úgynevezett „alapítványi hozzájárulást” fizetnek – számolt be róla a Népszava.
Egy fővárosban élő idősebb páciens az állami időpontfoglaló rendszer segítségével regisztrált az egynapos kézsebészeti ellátásra a szakrendelőben. A jelzett időpontban az orvos azzal fogadta őket, hogy mivel nem ide tartoznak, két lehetőség közül választhatnak. Az egyik, hogy az orvos egy papírt ad neki, miszerint megvizsgálta az édesanyját, aki ezt követően máshol végezteti el a műtétet. A másik lehetőség az volt, hogy vállalják, hogy műtétenként 150 000 forint kötelező adományt adnak az intézmény működtetéséért felelős alapítványnak, és így egy hónapon belül elvégzik az operációt.
Az édesanya, aki elsőként megdöbbent az ajánlaton, végül igent mondott. Később azonban további részleteket szerettek volna megtudni a fizetés menetéről, ám az intézmény nem reagált a kérdéseikre. Végül az édesanya telefonon érdeklődött, ahol a vonal másik végén lévő hölgy közölte, hogy a kért információkra nem szoktak válaszolni. Ezen kívül elmondta, hogy a kötelező adományt a műtét napján kell készpénzben vagy bankkártyával kifizetni.
F. Bea, a beteg lánya, elmondta, hogy a család sokáig tétovázott, de végül úgy döntöttek, nem tesznek panaszt, mert aggasztotta őket, hogy édesanyjuk ellátása veszélybe kerülhet, ha tiltakoznak.
A Százhalom Egészségügyi Központot is megkeresték kérdéseikkel, azonban a főigazgató több mint két héten keresztül nem válaszolt. A Belügyminisztériumtól kapott információk szerint ez a gyakorlat jogszerűtlen, és az egészségbiztosítás keretében nyújtott ellátásért nem kérhetnek térítési díjat, kivéve ha a páciensnek nincsen érvényes taj-kártyája vagy olyan szolgáltatást kíván igénybe venni, amely nem fedezhető a kötelező egészségbiztosítás keretein belül.
Az állami tárca tájékoztatta, hogy a szokatlan gyakorlatról nem érkezett hivatalos bejelentés, ezért a betegeknek joguk van panaszt tenni az intézmény fenntartójánál, a megyei kormányhivatal illetékes járási hivatalánál, vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél. F. Bea elmondta, hogy a család számára e lehetőségek kihasználása a fenyegető visszautasítás miatt nem tűnt reálisnak, hiszen úgy érezték, hogy a betegektől elvárt kiegészítő műtéti költségek szinte általánosnak számítanak.
Jövőbeli kilátások az egészségügyben
Az egészségügyi rendszerben tapasztalható adat- és diagnózisbővülés ellenére a jövőbeni orvoshiány és a finanszírozási problémák komoly kihívások elé állítják a döntéshozókat. A magyar lakosság körülbelül 11-14%-a képes eligibilisen navigálni az egészségügyi információk között, amely súlyosan korlátozhatja a betegellátás minőségét.
Ez a helyzet felveti a kérdést, hogy vajon a jelenlegi rendszer mennyire képes alkalmazkodni a növekvő szükségletekhez, és hogy a közeljövőben sikerül-e olyan intézkedéseket hozni, amelyek javítják a helyzetet.
