Rogán Antal tárcája és a közérdekű adatigénylés szövevényes ügye
A 444.hu portál újságírója, miközben a közérdekű adatigénylés keretein belül Rogán Antal minisztériumának kommunikációs szerződéseit kívánta megvizsgálni, komoly akadályokba ütközött. Az információs önrendelkezési jogra hivatkozva, január 14-én nyújtották be a kérdéses adatigénylést, ami a Miniszterelnöki Kabinetiroda és Balásy Gyula cégei között lévő kommunikációs keretszerződések iratanyaga iránti érdeklődést takart. Az adatigénylés célja az volt, hogy betekintsenek azokba a dokumentumokba, melyek kulcsfontosságúak a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok vonatkozásában.
A Minisztérium fokozott védekezése
Az eset érdekes helyzetet teremtett, mivel a Miniszterelnöki Kabinetiroda különböző módszerekkel próbálta megakadályozni az adatok megismerését. A hírek szerint a dokumentumokat, bár elektronikus formában elérhetőek voltak, csak személyesen lehetett megtekinteni, ami már önmagában is gyanús. A minisztérium munkatársai azt is közölték, hogy bizonyos iratokhoz a kérdező nem férhetett hozzá, amely indok nélkül hangzott el. Az iratcsipeszekkel és fehér lapokkal takart iratok tömegével a 444.hu az anyag körülbelül 90–95 százalékát sikeresen visszatartotta a nyilvánosság elől.
A nyilvános adatok moratóriuma és a felelősség
Rogán Antal tárcájának kommunikációs szerződései különösen érdekesek a közérdeklődés szempontjából, hiszen az állampolgárok életét érintő döntésekkel foglalkoznak. Az újságíró szerette volna a miniszterelnöki kabinet által kezelt fontosabb iratokat megismerni, azonban csak a nem létező Tisza-adóról szóló nemzeti konzultációval és az Orbán-kormány jóléti intézkedéseivel kapcsolatos adatokat sikerült betekintenie. Ez utóbbi keretében kiderült, hogy a Tisza-féle adóemelésről szóló konzultációra bruttó 8,1 milliárd forintot költöttek csupán 2025 októbere és decembere között.
Jogi következmények és a jövő kilátásai
A 444.hu jogásza rámutatott, hogy számos bírósági ítélet megerősítette, hogy az efféle kommunikációs szerződések közérdekű adatoknak minősülnek, tehát elérhetőségük kötelező a nyilvánosság számára. A Miniszterelnöki Kabinetiroda jogi eljárásai eddig számos alkalommal kudarcot vallottak, ami arra utal, hogy a tárca tudatában van az előírásoknak és kötelezettségeinek. Az Alaptörvény VI. cikkének értelmében a közérdekű adatok szabad hozzáférése alapjog, és a minisztérium több intézkedését is megkérdőjelezhetjük a tekintetben, hogy mekkora jogsértést követtek el az iratok eltitkolásával.
Ez az ügy nem csupán a közérdekű adatigénylés megkerülését veti fel, hanem figyelmeztető jelként is szolgál arra, hogy a közélet és a kormányzás átláthatósága mennyire fontos a demokratikus társadalmak működésében.
