EU-tagságunk jövője a választások tükrében
A március 15-i ünnepségek során különös figyelmet kaptak Lázár János és Szijjártó Péter nyilatkozatai, amelyek szerint soha nem leszünk ukrán gyarmat, és Ukrajna soha nem csatlakozik az Európai Unióhoz. A közönség egy része lelkesen reagált, azonban racionális szempontból nehéz elképzelni, hogy Ukrajna gyarmatosítóként lépjen fel, főleg egy EU-tagállammal szemben. Az EU-tagságra való várakozás pedig legalábbis bonyolultabb, mint ahogy azt a kormányzati retorika sugallja, hiszen az nem csupán a magyar vétón múlik.
Orbán Viktor beszédében az EU-t folyamatosan bírálta, amely az elmúlt évek elmondása szerint már nem csupán a nyugati elit hatalmas képviselőjeként került terítékre, hanem mint egy kockázatos ellenfél, akivel szemben szabadságharcot kell vívnunk. A kormány kommunikációja átalakult, és a Brüsszel, Berlin, Kijev tengelye ellenségként jelenik meg, amely távol áll attól, hogy hazánk gazdasági partnerének tekintsük.
Noha a közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a magyar lakosság 70%-a az EU-tagság mellett áll, a valóság ennél összetettebb. A tét az áprilisi választás során nem csupán a hatalom megőrzése, hanem Magyarország EU-tagságának jövője. Amennyiben a Fidesz hatalmon marad, 2030-ra már előfordulhat, hogy az ország nem EU-tagként fog választásokat tartani. Ez a forgatókönyv a háború elhúzódásával még inkább megerősödik, hiszen a kormányt folyamatosan nyomás alatt tartják, hogy támogassa a háborúban részt vevő feleket.
Az EU már nem a támogatás forrása, hanem inkább a fenyegetés szimbólumává vált. Orbán retorikája lehetővé tette, hogy az EU-ból való kilépés szükségességét, mint egyetlen racionális lépést a béke és stabilitás felé, mivel a közös cselekvés akadálya lett. Az EU tagállamok között végbemenő politikai feszültségek és a közösségi akarat erősödése azt mutatja, hogy Orbán nem tudja majd megzsarolni a közösséget, és hamarosan komoly döntések elé állítja az országot.
Ha Magyarország valóban eltávolodik az EU-tól, nem csupán az uniós forrásoktól és szabad mozgástól fosztjuk meg magunkat, hanem közel kerülünk Oroszország és Kína hatalmához, ami új korszakot nyithat történelmünkben. Az elkövetkező választások során a politikai ellenzék feladata, hogy felhívja a figyelmet erre a veszélyre, és világossá tegye, hogy a tét nem a háború, hanem az EU-tagság jövője. Az áprilisi választások során dönthetünk arról, hogy a magyar komp tényleg képes lesz-e irányt váltani, vagy végleg belátható időn belül a keleti partok felé sodródik.
