Kémkedés és a Tisza Párt titkos ügyletei
2026. március 28-án megjelent egy videó a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán, amelyben az Orbán-kormány arra próbál bizonyítékot szolgáltatni, hogy a Tisza Párt informatikusát, H. D.-t, egy ukrán titkosszolgálat szervezte be. A felvétel lényegi tartalma azonban nem támasztja alá egyértelműen a felvetett vádakat. A közel egy órás anyagban különböző kihallgatások részleteit láthatjuk, ahol a szereplők hangját és nem az arcukat ismerhetjük fel, ez pedig megkérdőjelezi a bizonyítékok hitelességét.
A videón H. D. maga említi, hogy egy külföldi titkosszolgálat szervezhette be őt, amiért a kémelhárítás letartóztatta, ám a kihallgatáskor nem kapott világos válaszokat arra, hogy valóban mit tudott a „V. E.” nevű személyről, aki állítólag rá akarta venni attól, hogy a Tisza Párt bedöntésére készül. H. D. azt állította, soha nem találkozott ezzel a személyel, és hogy a kapcsolatfelvételt egy üzenetküldő applikáción keresztül bonyolították.
A kihallgatás során a hatóság tagjai hangsúlyozták a kémkedés jogi következményeit, kiemelve, hogy nemcsak aktív kémkedés, hanem a hatóságok tájékoztatásának elmaradása is bűncselekménynek számít. H. D. érvelése, amely szerint nem kémkedett a Tisza Pártnak, nem győzte meg a kihallgatóit, akik kifejtették, hogy a Tisza Párt a magyar állam része, így a kettős állampolgárság is problémás helyzetet teremtett. M. T. esetében, akit szintén említettek, ironikusan közölték, hogy a brit állampolgárság nem egy könnyen megszerezhető státusz.
További kérdések merültek fel a videóval kapcsolatban, például hogy a felvételek hol készültek, és az öv, amellyel a kihallgatás során visszaélni gyanúsítják H. D.-t és M. T.-t, valóban haditechnikai eszköz volt-e. A videóban elhangzottak ellenére a nyilvánosság számára nem világos, hogy a kormány által közölt információk mennyire megalapozottak, és sokak számára úgy tűnik, hogy a felvétel fő célja a közvélemény manipulálása volt.
A közösségi média felületein, például a YouTube-on és a Facebookon a kommentelési lehetőséget letiltották, ami tovább növeli az információk torzításának gyanúját. A kormányzati média a felvételeket bizonyítékként prezentálja, azonban a tartalom nem támasztja alá a teljes történetet, és a benne látható állítások csak feltételezésekre építenek. Az is kérdéses, hogy miben áll a Tisza Párt elleni rendőrségi eljárás valódi célja, és hogy a kibertámadások mögött milyen politikai indíttatás állhat.
