Kádár-korszak és Jugoszlávia: A szocializmus ellentmondásai
Az 1990 után születettek talán sosem fogják megérteni, mit jelentett a Kádár-rendszer alatt Jugoszlávia, amely a legvidámabb barakk, de mégis szomorú ellentétet rejtett. Gyermekként már tudtuk, hogy a „jugók”, ahogyan akkoriban emlegettük őket, gazdagságot és jólétet képviseltek, amit nehezen érthettünk meg, hiszen mi nem a legjobban éltünk.
A gazdasági különbségek: Olyan autók, amikkel mi csak álmodtunk
Poreč, a nyári úticél, ahol a déli szomszédunk autói elárasztották a helyet, minket lenyűgöztek. Olyan járművek, mint a Mercedesek és BMW-k, járták a várost, míg nálunk a keleti blokk járművei domináltak. Kisgyerekként csak álltunk és bámultunk, csodálva a gazdagságot, amit láttunk, de nem tudtuk, honnan jön.
A jugoszláv életérzés: Az igazi mediterrán varázs
A tenger, amely a sziklás partjával lenyűgözött minket, sokkal szebb volt, mint a homokos partok a nyugati államokban. A búvárkodás, amely gyermeki játék volt számunkra, elfeledtette velünk a világ gondjait. A strandok tele voltak gyerekekkel, és a kosárlabdázás nélkülözhetetlenné vált a napsütésben.
Éjszakai élet és közösségi élmény
A belváros esti sétái során tapasztalt mediterrán hangulat örökre megmaradt emlékezetemben. Az éjszakai nyitva tartás, a folyamatos nyüzsgés és az emberek boldogsága minden eddigi utazásunktól eltérőt mutatott. A város, ami egyszerre volt helyi és idegen, magával ragadott minket.
A teniszcentrum fényei és a gyermeki vágyak
Érkezésünkkor a fényárban úszó teniszpályákra bukkantunk, amelyek számunkra a luxus új dimenzióját jelentették. A helyi gyerekek, akik vágyakozva figyelték a játékosokat, a valóságtól való elrugaszkodás szimbólumai voltak, akiknek soha nem adatik meg a játék öröme, amit mi könnyedén megélhettünk.
Az igazság és a valóságéhség dilemmája
Miközben a teniszpályán játszó fiatalokat néztem, egyre erősebben érződött bennem, hogy az igazságos világ, ami ebben a korban valósulna meg, csak álom marad. A különbségek, a gazdasági helyzet és az álmok egy csodálatos, de elérhetetlen jövőképként lebegtek előttem.
Forrás: nepszava.hu/3281966_pore-1981
