A közvélemény-kutatások bizonytalansága
Az MTVA nevében Csuhaj Ildikó indította a kérdéseket, udvariasan utalva a legutóbbi sajtótájékoztatóra, amely után úgy vélte, érdemes lenne másnak is megszólalnia. Az első kérdése arra vonatkozott, hogy mit mutatnak a közvélemény-kutatások a Fidesz mandátumainak számát illetően. Gulyás Gergely elmondta, hogy a későbbi választások estéjén csak a végső eredménnyel fog számolni, és senkinek nem ajánlja, hogy ebben a kérdésben támaszkodjon a közvélemény-kutatásokra. Hangsúlyozta, hogy léteznek olyan előrejelzések, amelyek a kormányzati fölényt valószínűsítik, ám ezekkel egyenesen ellentétes kutatások is napvilágot látnak. Szerinte ez a jelenség régóta a baloldali kutatók sajátja.
Gulyás rámutatott, hogy négy évvel ezelőtt is a közvélemény-kutatások tévesen predikálták a Fidesz gyengülését, hiszen 8-20 mandátummal mértek kevesebbet, mint ami végül meg is valósult. Szerinte a közvélemény-kutatások hasznosak lehetnek, de jelenlegi állapotukban nem megbízhatóak, ezért az esélyek találgatása ügyét inkább kárnak nevezte.
Az átrendeződő pártpreferenciák
Gulyás nem javasolta senkinek, hogy a közvélemény-kutatásokra építse politikai döntéseit. Kifejtette, hogy léteznek olyan kutatások is, amelyek alapján a kormánypárt parlamenti abszolút többsége biztosított. Tényként közölte, hogy ha a közvélemény-kutatásokban korábban létezett legitimitás, az mára már nem állja meg a helyét.
Az aktuális közvélemény-kutatási adatok szerint a Publicus Intézet felmérése alapján a Tisza Párt 9 százalékponttal vezet a Fidesz előtt a biztos pártválasztók körében, míg a Medián adatai szerint ez az előny a Fideszhez képest 23 százalékra nőtt. Ezek a számok tovább növelik a politikai feszültséget, miközben a választási kampányok dinamikája folyamatosan változik.
A nemzetközi kapcsolatok és a magyar érdek
A legutóbbi események kapcsán felvetődött a kérdés is, hogy miért nem vállal védekező álláspontot Szijjártó Péter, amikor a Kárpátaljai magyar közösségek orosz támadásokkal szembeni védelme került terítékre, főleg hogy a magyar külügyminiszter közeli kapcsolatokat ápol Szergej Lavrovval, az orosz külügyminiszterrel. A politikai diskurzus ezzel kapcsolatban egyre inkább arra utal, hogy az államvezetés prioritásai összefonódnak a külföldi érdekekkel.
Összességében elmondható, hogy a közvélemény-kutatások hitelessége, a politikai szándékok és a nemzetközi kapcsolatok kérdései szorosan összefonódnak, hozzájárulva egy bonyolult politikai táj kialakulásához.
