Megtorpant művészi pálya: Tzumo Árpád jazz-zenész beszél a kultúraváltásról
Tzumo Árpád, a számos elismeréssel büszkélkedő jazz-zenész, a művészet erejéről és a döntéseink mögött meghúzódó veleszületett adottságokról vall. A zenész élete során tapasztalatain keresztül megérintette a szakmát érintő igazságtalanságok és visszásságok sorozata, amelyek a Fidesz kormányzása alatt kezdődtek el. A 2010-es évek elejétől a zenészközösségben egyre több barátját látta távozni, ahogy sokan külföldön kerestek lehetőségeket, miközben a szakma elitjének tagjai helyett párthű emberek kaptak pozíciókat.
Tzumo jövője a választások eredményétől függött. Határozottan megfogalmazta, hogy ha a Fidesz újra nyer, úgy a családjával együtt elhagyja az országot. Szoros kapcsolatban állt a zenei közélettel, ahol az általa megélt szituációkat meghatározta a zenészek közötti egyenlőtlenség. Egyeseknek lehetőségek, míg másoknak hátrányos helyzet jutott, csak mert nem tartoznak a „kiválasztottak” közé.
Tömegpszichózis Magyarországon
Tzumo megénekli a magyar társadalom kóros állapotát, amelyet a politikai propagandák és a közbeszédben megjelenő gyűlöletkeltés súlyosbított. A zenész szavai szerint éveken át egy depresszív, háborús légkörbe kellett élnie, ami ráadásul még az emberek gondolkodását is befolyásolta. A nyelvtudás, valamint a külföldi tapasztalatok hiánya miatt sokan hittek a hazugságokban, míg ő a világ más részein tapasztalt szabad gondolkodásra vágyott.
A politikai változások reménye
Az Orbán-rezsim ellenállásának és a Tisza Párt győzelmének kapcsán Tzumo csodálkozva és örömmel tapasztalta a politikai légkör megváltozását, szoros párhuzamot vonva a berlini fal lebontásának eseményével. A következő időszakra nézve a tudásalapú kormányzást szeretné látni, ahol a szakmai kompetenciák felülírják a politikai lojalitásokat. Bízott benne, hogy a közmédia valódi közszolgálati funkcióval bír majd, és hogy a művészvilágban is a tehetség, nem pedig kapcsolatok fogják meghatározni a helyeket és lehetőségeket.
A zene és a kreativitás gyökerei
Zenészcsaládban született, izgalma és vonzalma a zene iránt korán elkezdődött. Tzumo zongoratanára gyorsan felfedezte tehetségét, ami annak az élménynek az alapját képezte, ami később jazz kariere felé terelte őt. A klasszikus zene után a jazz iránti szenvedélye fokozatosan magával ragadta, amikor felnőttként valóra vált az álma, és Herbie Hancock mellett tanulhatott az Egyesült Államokban. Az ő számára a jazz nem csupán egy zenei műfaj, hanem egy életérzés is.
Oktatási törekvések
Tzumo álmának tatja, hogy a gyerekek napi húsz percet zenélhessenek az iskolában, hogy kreatív energiáikat felszabadíthassák. Szerinte a zene gyógyító hatással bír, amelyet a Kodály-módszer is bizonyít. Számos zenei műfajt ötvözve dolgozik, és a populáris irányvonalat nem tartja problémának, mivel a közönség ízlése ma már meghatározó szerepet játszik az iparágban.
A jövő jazzklub víziója
Tzumo vágyik egy befogadó, önfenntartó jazzklubra, ahol mindenki otthonra találhat, hiszen a zene mindenkié. Célja, hogy minél több zenészt vonjon be a közösségi eseményekbe, hogy a jazz zenéje újraélhessen és elérhesse azt a közönséget, aki értékeli a művészet szépségeit.
A zenei pályafutás összegzése
Tzumo Árpád zenei pályafutása során sokat tanult a világ legnagyobb jazzintézeteiben és számos elismerést szerzett. Az ő története a szenvedély, a kitartás és az állhatatosság példája, amely inspiráció lehet mindazok számára, akik szintén szeretnék megtalálni és kibontakoztatni a bennük rejlő tehetséget.
