Leszerelték a kórházi arcfelismerő kamerákat
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Dél-pesti Centrumkórházban, a Nagyvárad téri kapualjban adta hírül, hogy leszerelték a kórház arcfelismerő kameráit. A miniszter a szimbolikus esemény során a kezében forgatta a lecsavarozott kamerát, és elmondta, hogy ez a lépés a bizalom kifejezését szolgálja az egészségügyi dolgozók iránt. „A kamera a bizalmatlanság jele, mi meg azt szeretnénk üzenni, hogy bízunk az egészségügyi dolgozókban” – fogalmazott.
A jövőben a beléptetési folyamat kártyás rendszerrel valósul meg, a miniszter azonban hangsúlyozta, hogy nem csupán a kártyás ellenőrzés a megoldás, hanem egy új irányítási és bizalmi modellt is be szeretne vezetni a kórházakban, amely megfelel a fejlettebb egészségügyi rendszerek gyakorlatainak.
A kamerák sorsa és a beszerzés vizsgálata
Július 1-jén, Semmelweis napon járt le az a határidő, amelyet Hegedűs Zsolt még áprilisban tűzött ki, amely az állami kórházak dolgozóit ellenőrző arcfelismerő kamerarendszerek kikapcsolására vonatkozott. A miniszter a kamerák jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy nem minden kamerát szerelnek le, hanem megvizsgálják, hol lehet azokat hasznosítani. Hozzátette, hogy alaposan utánanéznek a beszerzések részleteinek, hogy kiderüljön, kik és hogyan profitáltak a kamerák vásárlásából és telepítéséből.
Klinikai irányítótestületek és a munkafolyamatok hatékonysága
A dolgozók irányítására új eszközöket vezetnek be, beleértve klinikai irányítótestületeket, amelyek felállítása ősszel kezdődik. A rendszer felvételei korábban egy IVSS nevű kamerarögzítő rendszerbe futottak be, a miniszter azonban megjegyezte, hogy az arcfelismerő funkciót a projekt során nem aktiválták.
Kritika és vélemények a kórházi kamerák bevezetéséről
A kamerás beléptetőrendszert a 2024 nyarán elfogadott salátatörvény írta elő az állami egészségügyi intézményekben, amelynek célja az alkalmazottak munkaidejének és mozgásának ellenőrzése volt. A rendszer bevezetését számos szakmai és jogvédő kritika kísérte. A Magyar Orvosi Kamara levélben kérte a köztársasági elnököt a törvény aláírásának elhalasztását, mivel azt az egészségügyi ellátórendszer működésére hátrányosnak tartották.
Elégedetlenség és hiányosságok az egészségügyben
A kamarai rendszer megszüntetését sokan üdvözölték, azonban az egészségügyi dolgozók továbbra is felhívták a figyelmet a sürgető problémákra, mint a hosszú várólisták és a szakrendelések nehezen elérhetősége. Sokan támogatják az azonnali béremelést, a létszámstop feloldását, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályainak felülvizsgálatát. A kamera beszerzésének négymilliárd forintos költségét is sokan bírálták, várva, hogy nyilvánosságra kerüljenek azok, akik hasznot húztak a beruházásból.
Kapcsolatok a NER-hez és biztonsági aggályok
A kamerák telepítésére a metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt., a Civil Rendszertechnika Kft. és a GVSX Kft. által kötött szerződés keretében került sor, összesen nettó 4 milliárd forint értékben. A cégkapcsolatokkal kapcsolatban felmerült, hogy a részt vevő vállalatok kapcsolatai révén könnyen azonosíthatóak azok az érdekek, amelyek a közpénzek felhasználásával állnak összefüggésben.
Kérdések a jövőbeli ellenőrzésekről
A kártyás beléptető rendszer kérdése is éles vitát váltott ki, számos hozzászóló vetette fel, hogy az arcfelismerés kikapcsolása után megmarad-e az elektronikus munkaidő-nyilvántartás. Míg a versenyszférában általános a kártyás beléptetés, sokan a belépési rendszer teljes megszüntetését sürgették, mivel szerintük nem oldhatja meg a jelenlegi hiányosságokat.
A kommentelők megerősítették, hogy bár örülnek a kamerák megszüntetésének, az egészségügyi ellátás főbb problémáit továbbra is meg kell oldani, ideértve a betegellátás alapfeltételeit és a dolgozók munkakörülményeit is.
