A szurkolás árnyoldalai: a tehetősek sportja a futball-világbajnokságokon
2026. július 3-án elkezdődött a 23. labdarúgó-világbajnokság, amely számos kritikát kapott, mégis rengetegen szeretnének részt venni rajta. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) tudatában van ennek a vágyakozásnak, és ennek megfelelően ismét rekordmagasra emelte a mérkőzések jegyárait. A stadionok lelátói élményét egyre inkább csak a tehetősebb réteg tudja megfizetni, ami gazdaságilag tovább növeli a futball értékét, miközben annak identitása fokozatosan eltűnik.
Martin Brundle, a Sky Sports Forma-1-es kommentátora, az utóbbi években népszerű színfigura lett a közönség körében, különösen a rajt előtti interjúk során, ahol hírességeket kérdezgetett. Az általa feltett egyszerű kérdések, mint például „Kinek szurkolsz?”, sokszor a testőrök közbelépéséhez vezettek, hiszen a sztárok igyekeztek elkerülni a nyilvánosságot.
Ez a jelenség a futballra is áthúzódik: miközben a sportág népszerűsége növekszik, az influenszerek és a szervezők is profitálnak abból, hogy egy világbajnoki mérkőzésen megjelenhetnek, sőt, ezt a közösségi médiában sikeresen meg is osztják.
Az árak drámai emelkedése
Az idei világbajnokság legdrágább jegyeinek ára 575 dollár (180 ezer forint) volt, míg négy évvel ezelőtt, Katarban, ez az összeg csupán 220 dollárra (68 ezer forint) rúgott. A FIFA bevezetett egy dinamikus árképzési rendszert, amely a kereslet függvényében változtatja az árakat, így például már az első fordulóban a viszonteladási jegyek ára 1000 dollár (312 ezer forint) fölé emelkedett.
Greg Connor, egy oklahomai autójavító vállalkozás tulajdonosa, elmondta, hogy 9600 dollárt (3 millió forint) költött négy jegyre a Franciaország-Norvégia mérkőzésre. „Öt-hat meccset is fontolgattunk, de végül csak egyre megyünk” – válaszolta a találkozó előtt.
Mike Gill, kanadai ingatlanfejlesztő, aki Bostonba utazott, hogy láthassa az angol válogatottat, hangsúlyozta, hogy „meg kell fizetni a futballt”, kiemelve, hogy az emberek hajlandóak kifizetni a magas árakat a találkozókért, amit ő zsarolásként értékelt. A Reuters felmérésében a csoportkör résztvevői között sokan voltak, akik magasabb fizetésű pozícióban dolgoztak, túlnyomórészt az értékesítés, pénzügyi és ingatlanpiaci szektorokban.
A futball esszenciája eltűnőben
Gustavo Alfaro, Paraguay szövetségi kapitánya, is kifejezte aggodalmát az egyre magasabb árakról, kijelentve: „A futball lényege elveszett. A világbajnokságokat aránytalanul árazzák, és a sport nem lehet üzlet.” Az emberek a kimaradástól való félelem (fomó) miatt próbálnak részt venni a tornákon, a FIFA pedig a 48 csapatos létszámemeléssel igyekszik minden eddiginél több nemzetet futballfüggővé tenni. A jelenlegi világbajnokság már a legnézettebb tornának mondható a maga 3,6 millió helyszíni nézőjével.
Stefan Szymanski, a Michigani Egyetem sportmenedzsment professzora, hangsúlyozta, hogy a világbajnoki jegyárak növekedése a futball páratlan népszerűségét tükrözi a világ különböző tájain, különösen a tehetős humánréteg körében. „Ahhoz, hogy valaki a helyszínen részt vegyen a vb-hangulatban, nem csupán szeretni kell a futballt, hanem százezreket is ki kell fizetni” – fogalmazott a professzor.
A helyzet Magyarországon
Magyarországon a helyzet mérsékeltebb, a labdarúgó-válogatott mérkőzései nem olcsónak számítanak, de a jegyárak nem sújtják különösebben a szurkolókat. A legutóbbi Finnország elleni felkészülési mérkőzésre a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) négy különböző jegykategóriát kínált, a legolcsóbb jegy 4000, míg a legdrágább 16 000 forintba került. A tavaly novemberi Írország ellen játszott világbajnoki selejtező jegyárainak skálája pedig 7000 és 25 000 forint között mozgott.
