Negyven civil szervezet követeli a magyar erdők államilag támogatott pusztításának megállítását
Negyven civil szervezet közös elemzést és követeléslistát tett közzé az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerével és a megújuló energiáról szóló irányelvével kapcsolatban. A szervezetek levelüket magyarországi döntéshozóknak címezték, amelyben azt kérik, hogy azonnal változtassanak az erdei biomassza égetésének jelenlegi gyakorlatán.
Az elemzés szerint az erdei biomassza égetésére irányuló célkitűzések és ösztönzők súlyosbítják az éghajlati válságot, ezért az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie az erdei biomassza égetését támogató politikai intézkedéseket. A javaslatok révén több milliárd eurónyi állami forrás takarítható meg, amelyeket energiatakarékossági beruházásokra, különösen hőszigetelésre, energiatárolásra és a hálózat korszerűsítésére, valamint az erdei ökoszisztémák helyreállítására lehetne fordítani.
Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, az elemzés készítésében részt vevő egyik szervezet vezetője részletesen ismertette a legfontosabb üzeneteket. Elmondta, hogy a megújuló energia irányelve keretében az elsődleges erdei biomassza megújuló energiának számít, és nulla karbonkibocsátással számolják, holott a fa elégetésekor keletkező füst valójában nem jelent zéró karbonkibocsátást. Hozzátette, hogy egy százéves erdő kivágása esetén legalább száz év szükséges ahhoz, hogy az újra megnőjön, ezért nem lenne szabad a jelenlegi időtávon megújulóként kezelni.
Magyarország a többi uniós tagállammal együtt vállalta, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, ami azt jelenti, hogy csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit a hazai ökoszisztéma, például az erdők képesek elnyelni. Ez azonban nem érhető el az erdők folyamatos égetésével. Magyarországon jelenleg az erdőkből kikerülő fa 50-60 százaléka tűzifa, és ez az arány az uniós irányelv életbe lépése óta növekedni kezdett.
A civil szervezetek levelüket elsődlegesen Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszternek, Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, valamint V. Németh Zsoltnak, a parlament élő környezetért felelős bizottsága elnökének címezték, másolatban pedig mindazoknak a döntéshozóknak elküldték, akik klímakérdésekkel foglalkoznak.
Kun Zoltán kérdésre válaszolva elmondta, azt szeretnék elérni, hogy Magyarország uniós szinten azt az álláspontot képviselje, hogy a megújuló energia irányelvéből vegyék ki az erdei biomasszát. Véleménye szerint Magyarországra úgy lehet tekinteni az Unión belül, mint egy élő laboratóriumra, ahol a klímaváltozás hatása idén hirtelen arcul csapta az embereket, köztük a döntéshozókat is. Bár a szakemberek már a kilencvenes évek óta figyelmeztetnek a várható következményekre, eddig nem vettek erről tudomást. A Kárpát-medence 2022 óta radikális változáson megy keresztül, és az idei aszály és hőhullámok már minden józanul gondolkodó ember figyelmét felkelthették.
A szakember hangsúlyozta, nem azt várják, hogy holnaptól tiltsák be a fatüzelést, hanem azt, hogy a jelenleg tűzifaégetésre fordított forrásokat valódi megújulókra és az energiahatékonyság növelésére használják. Egy korábbi kimutatás alapján tíz év alatt 320 milliárd forinttal támogatták azokat az erőműveket, amelyek biomasszát égettek, köztük az oroszlányi, a pécsi, a szakolyi és az ajkai erőműveket. Ezek állami támogatás nélkül már rég csődbe mentek volna. Ha ez az összeg energiahatékonysági beruházásokra ment volna, nem lenne kérdés, hogyan lehet átállni más fűtési módra.
Kun Zoltán szerint az átállás nem történhet meg egyik napról a másikra, de a kormánynak meg kellene határoznia egy transzparens ütemtervet. Ugyanakkor önmagában kevés, ha Magyarország lép ebben az ügyben, az Unióban viszont továbbra is fával fűtenek, ezért hangsúlyozta az összefogás jelentőségét. Úgy véli, Magyarországnak az élére kell állnia ennek a folyamatnak, és ha másképp nem megy, a döntéshozókat kézen fogva ki kell vinni az erdőbe, hogy lássák a helyzet súlyosságát. Nemrég a Mátrában járt, ahol idén 180 milliméter csapadék esett a szokásos 600-900 helyett, és minden erdő iszonyatos állapotban van.
A szakember optimista, úgy gondolja, még nem késő változtatni. Ehhez most minden feltétel adott, hiszen megvan a felismerés, hogy hatalmas a probléma, és a kormánynak hatalmas a mandátuma, hogy megtegye a szükséges lépéseket. Kiemelte, hogy a komfortzónánk eltűnt, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek radikálisnak hatnak, ezért el kell magyarázni az embereknek, miért van szükség rájuk. Ma már nem elég ugyanolyan állapotban átadni a természeti környezetet a következő generációnak, mint ahogy mi kaptuk, hanem az a feladatunk és kötelességünk, hogy javítsuk ezt az állapotot.
