Több mint 800 településen egyáltalán nincs házi gyermekorvos Magyarországon
Magyarországon a házi gyermekorvosok hiánya egyre drámaibb méreteket ölt, mivel a betöltetlen praxisok körülbelül 90 százaléka több mint egy éve üresen áll, és van olyan terület is, ahol már több mint 20 éve nem található főállású orvos. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai világossá teszik, hogy az elmúlt 16 év során folyamatosan csökkent a háziorvosok száma, amit többször is a háziorvosi munkakör elöregedése és a nyugdíjba vonulók helyetti utánpótlás hiánya okoz. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2024-re az orvosok létszáma már 15 százalékkal csökken majd 2010-hez képest.
A GKI a KSH statisztikái, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) legújabb, júliusi jelentése alapján elemezte a háziorvosi praxisok alakulását az utóbbi másfél évtized során. Megállapították, hogy bár a népességcsökkenés részben mérsékli a háziorvosi praxisok számának csökkenését, az elöregedő népesség jelentős terhet ró az alapellátásra is.
Az elemzés rávilágít, hogy az egy háziorvosra jutó betegforgalom az elmúlt 14 évben 20 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy 2024-re egy háziorvosra majdnem 14 ezer páciens jutott egy év alatt. Ez a terhelés a 40 órás rendelési idővel is csupán 7,5 perc/beteg ellátási időt jelent, ami kimerítő terhet ró a háziorvosokra. Kiemelték, hogy a helyzetet súlyosbítja a települések közötti ingázás és az adminisztráció, amely miatt még a megadott időkeretbe való beleférés is csak túlórákkal lehetséges.
Ugyanakkor a háziorvosok finanszírozása nem tartotta lépést a növekvő igényekkel. Bár a koronavírus-járvány utáni béremelésből ők is részesedtek, a teljes emelés eléréséhez praxisközösség létrehozása volt szükséges, aminek kialakítása sok esetben kihívásokat jelentett, valamint további terheket rótt a háziorvosokra.
Jelenleg Magyarországon több mint 762 háziorvosi praxis van betöltetlenül, ami a praxisok majdnem 15 százalékát jelenti. A gyermekellátás területén ennél is súlyosabb a helyzet, hiszen a praxisok 17,5 százaléka hiányzik a főállású gyermekorvosok tekintetében. A legjobban érintett területek közé tartoznak a kisebb települések, ahol gyakran több falu is ugyanahhoz a praxishoz tartozik, így összesen 701 településen egyáltalán nincs betöltött orvosi praxis, csak helyettesítés. Ezen települések közül a legrosszabb helyzet az Alföldön tapasztalható, ahol számos helyszínen több mint 10 éve állnak betöltetlenül az orvosi praxisok.
A gyermekorvosi ellátás terén a helyzet még aggasztóbb: több mint 800 település létezik, ahol egyáltalán nincs házi gyermekorvosi praxis. E probléma nem csupán statisztikai adat, hanem a gyakorlatban is valós nehézségeket okoz, hiszen sok esetben a gyermekorvosi rendeléseket háziorvosok látják el, akik vegyes praxisban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy felnőtteket és gyermekeket is egyaránt kezelnek.
A GKI kutatói felhívják a figyelmet arra, hogy az eddig hozott intézkedések nem oldották meg a hosszú távú problémát, miszerint egyre több beteg kénytelen egyre jobb minőségű alapellátást keresni. Mivel a magyar háziorvosok több mint fele már 60 év felett van, a jövőbeli célokhoz sürgős és hatékony megoldások keresése válik elengedhetetlenné az egészségügyi rendszer fenntartása érdekében.
