Az ötven év feletti pedagógusok arányának növekedése az iskolákban
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint immár a magyar pedagógusok több mint 52 százaléka 50 éves vagy annál idősebb. Ez a szám az előző év 51 százalékáról emelkedett a 2025/26-os tanévben, tükrözve a pedagógustársadalom elöregedésének trendjét. A fiatal pedagógusok aránya viszont ennél sokkal alacsonyabb, csupán 7,1 százalék, tehát a 30 év alatti tanárok létszáma továbbra is jelentősen elmarad az ideálisnak tartott mértéktől.
A pedagógusok számának alakulása
Az általános iskolai pedagógusok száma 74 ezerre nőtt, ami egy 1,2 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, de ha a 2015/2016-os adatokhoz viszonyítunk, 3,7 százalékos csökkenést érzékelhetünk. A középfokú oktatás教师 létszáma állandónak mondható, mintegy 43 ezer főt számlál, azonban ez is 5,1 százalékkal csökkent a 2015/2016-os tanévhez képest.
Összességében a köznevelés, szakképzés és felsőoktatás területén az összlétszám 50 ezer fővel, 2,6 százalékkal emelkedett, de a legkritikusabb korcsoport, a 3-22 évesek létszáma megfigyelhetően csökken. 2026. január 1-jén 1 millió 901 ezer fiatal tartozott a statisztikákba, ami 4,6 százalékos visszaesést jelent a 2016. januári adathoz képest. Az óvodáskorú gyermekek száma 325 ezerre nőtt, míg az iskolai nappali oktatásban részt vevők 712 ezer főt tettek ki, de ez is 4,5 százalékos csökkenést mutat a 2015/2016-os évekhez viszonyítva.
Diplomás pedagógusok és a felsőoktatási helyzet
A diploma megszerzésére vonatkozó adatok is rávilágítanak a helyzetre: a 25–34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya Magyarországon 32,6 százalék, ami jelentős elmaradás az uniós átlagtól, amely 44,8 százalékra nőtt az elmúlt évtizedben. Ez a szám Magyarországot az uniós tagállamok között a harmadik legrosszabb helyre sorolja. Igaz, hogy az általános iskolai végzettséggel rendelkező, továbbtanulni nem szándékozó fiatalok aránya 6,9 százalékra csökkent, de az alacsony végzettségűek körében a visegrádi országok között a legmagasabb aránnyal bírunk.
Oktatási kiadások és általános trendek
Az oktatásra fordított költségvetési kiadások tekintetében Magyarország az uniós országok középmezőnyében található. A GDP-hez viszonyított oktatási kiadások aránya 4,9 százalék, ami a visegrádi országok közül Csehországban alacsonyabb (4,5 százalék), míg Szlovákiában és Lengyelországban magasabb (5,1, illetve 5,6 százalék). Az uniós átlagot tekintve az oktatásra fordított költségeknél a legmagasabb arányt az észak-európai, balti államokban, valamint Belgiumban figyelhetjük meg, ahol 6 százalék feletti értékeket mértek 2023–2024 között.
Összegzés
A friss KSH adatok rávilágítanak, hogy a magyar oktatási rendszerben egyre több idős pedagógus van, miközben a fiatal pályakezdők száma folyamatosan csökken. A rendszer átalakítása, a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése és a megfelelő oktatási környezet megteremtése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jövő generációi megfelelő támogatást kapjanak az oktatás terén.
