Többszörösen bonyolult fogorvosi megoldások: az új távlatok a fognövesztés terén
A fogászati kezelések, melyek gyakran félelmet keltenek a páciensekben, még nagyon sokáig jelen lesznek a fogorvosi rendelőkben. Miközben a hagyományos módszerek – mint a tömések, koronák és implantátumok – mellett sokan keresik a jövő megoldásait, a tudósok világszerte azon dolgoznak, hogy a fogak regenerálását és újranövesztését tűzzék ki elsődleges célnak. Bármilyen új megoldás, amely rendszer által pótolhatja vagy helyreállíthatja a fogszövetet, még egyelőre nem áll rendelkezésre, de a kutatók elhivatottsága ígéretes irányvonalat mutat.
Hannele Ruohola-Baker, a Washingoni Egyetem Őssejt Intézetének (Seattle, USA) társigazgatója az BBC-nek elmondta, hogy a fognövesztés kutatásának kezdetén az volt a legfontosabb számukra, hogy az emberek új alternatívákat keresnek a fogászat terén. A felmérések szerint a felnőttek körülbelül 70%-a fél a fogorvosoktól, kifejezetten a fúrásoktól és tömésektől. Ez a félelem nem alaptalan, hiszen a hagyományos megoldások, mint például a tömés, korántsem tekinthetők tartósnak: élettartamuk öt és húsz év között változik, így gyakran szükség van azok megismétlésére.
Az implantátumok sem nyújtanak végleges megoldást, főleg mivel ezek nem tartalmaznak érző idegeket, ami miatt a betegek gyakran túl erősen harapnak, ezzel megrepesztve az implantátumokat. Továbbá, a baktériumok megtapadhatnak az implantátumokon, ami az egészséges fogak állapotát is hátrányosan befolyásolhatja. Koronák cseréje is jellemzően szükségessé válik körülbelül 15 év elteltével. Az ilyen javítások a kár helyreállítására fókuszálnak, nem pedig a biológiai funkciók helyreállítására, ami a regeneratív fogászatban jelenthet egy lehetséges paradigmaváltást. Anne George, az Illinois-i Egyetem (Chicago, USA) szájbiológia-professzora is hangsúlyozta ezt a különbséget.
A fogszuvasodás a leggyakoribb ok, ami a fogak károsodását idézi elő, amely a fogak négy fő rétegének – zománc, dentin, cement és fogbél – fokozatos elvesztését eredményezi. A fogplakkban megjelenő, cukorral táplálkozó baktériumok savakat termelnek, amelyek az idő múlásával fokozatosan feloldják a zománcot, majd támadást indítanak a dentin ellen, ami kevésbé ellenálló a szuvasodással szemben. George és kutatócsapata azon fehérjéket vizsgálják, amelyek a dentin növekedésében játszanak szerepet, és már klónozták az egyik, a dentin felépítéséért felelős gént. Ez a tudományos előrelépés új kezelési lehetőségeket nyithat meg, amelyekkel a sérült fogak képesek lehetnek saját maguk javítani a károsodott részeket.
Ruohola-Baker és csapata ambiciózusan célzott a laboratóriumban őssejtek segítségével létrehozott mesterséges sejtekkel, amelyek alkalmasak a fog felépítésére. A kutatás jelenlegi szakaszaiban már végeznek kísérleteket egerekkel és sertésekkel, a tapasztalatok, bár ígéretesek, még korai stádiumban tartanak. A főemlősökkel történő további tesztelés azonban költséges és időigényes feladat, hiszen sokkal jobb környezetre van szükség a fogak fejlődéséhez, mielőtt azok emberi szájban használhatóak lennének.
Mindezek ellenére a fognövesztéssel kísérletező laboratóriumok iránti megnövekedett érdeklődés, amelyet a fogproblémákkal küszködők kereslete támaszt, azt jelzi, hogy a társadalom fokozottan igényli az innovatív megoldásokat. Jelenleg azonban a laboratóriumban növesztett fogpótlások megvalósítása még évekre van a megoldástól, tehát addig is a hagyományos fogászati megoldások fognak dominálni.
A regeneratív fogászat során szerzett tapasztalatok nemcsak a fogorvosi területen, hanem más emberi szervek és csontok reprodukálását célzó kutatásokban is felhasználhatóak. Yellick hangsúlyozta, hogy mivel a fogak rendkívül kifinomult élő szervek, a laboratóriumi előállításuk érdekében tett erőfeszítések során a tudósok jobban megérthetik a különböző szövetek közötti együttműködést is.
