Az Egyház és a Politika Különös Kapcsolata
Kövér László, a Fidesz volt házelnöke, a pártja súlyos veresége után egyes szavakat használva nyilatkozott, amelyekkel igyekezett minimálisra csökkenteni a politikai kudarc súlyát. „A sátán most csatát nyert, de Jézus Krisztusé a győzelem” – fogalmazott, arra utalva, hogy a „jóisten” és fia, Jézus Krisztus támogatásával bízva gondolta, hogy a Fidesz helyzete végül stabilizálódik. Azonban a szavazóklisták nem tükrözték ezt a szellemi fölényt, és ez lehetővé tette, hogy az alvilág urának hatalma ideiglenesen felemelkedjen.
Ebben a szellemben Osztie Zoltán, a Belvárosi plébániatemplom papja hasonlóan vélekedik. Számára Magyar Péter nem más, mint a sátán eszköze, akinek elmondása szerint nem a házasság és a család szentségeiért küzd, hanem a gyűlöletet erősíti. Osztie atya szent miséket tart Orbán születésnapján, és nyíltan imádkozik a megtéréséért, miközben az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, mint egyházi hatóság, elhatárolódik nyilatkozataitól, ő mégis folytatja ezt a gyakorlatát a közösségi médiában.
A Magyarországi Református Egyház (MRE) hivatalosan nem kommentálja az eseményeket, noha a hetilapjaik az „Imádkozás éve 2026” tematikájára fókuszálnak. Az éves szárszói konferencián a digitális kihívások kerültek a középpontba, ahol korábban gyakori vendég volt Kövér László. A politikai tervekről itt tett nyilatkozatainak jelentősége óriási volt, hiszen bejelentette, hogy az állam és az egyház szétválasztása meggondolatlan döntés volt, és már akkor azt ígérte: „Visszacsináljuk!”, ám ez a kijelentés csak szavak maradtak, ahogyan az alvilág kísértése is.
A református médiumok egy ideig kritikus írásokat közöltek a Fidesz egyházpolitikájáról, de végül ezeket a megnyilvánulásokat felfüggesztették. Az előttük álló választások felemésztették a kritikát, különösen Balog Zoltán püspök, aki nem indult újra, és Steinbach József főpásztor, akinek mandátuma szintén lejár.
Szerencsére az egyházon belül vannak, akik elutasítják ezt a hallgatást. Kodácsy Tamás teológiai tanár, lelkipásztor és a református megtisztulási mozgalom vezetője Balavány Györgynek adott interjújában komoly kritikát fogalmazott meg az MRE politikai tevékenységéről, megjegyezve: „Asszisztáltunk a politikai bálványimádáshoz.” Ezt a „szégyenletes színjátékot” Balog Zoltán irányítása alatt zajlott, aki pénzügyi támogatásokat osztott szét egyes gyülekezeteknek, anélkül, hogy mindez valódi átalakulást hozott volna az egyház számára.
A pénzeszközök számos új templom építésére vagy a régiek felújítására fordítódtak, ám a pontos célok nem voltak átláthatók. A kormány által adományozott ingatlanok csendben eladdig, mielőtt szóba kerültek volna a közösségi adományok, sosem váltak tisztában a költségekkel. Kodácsy felfedte, hogy a népszámlálási adatok alapján a református valláshoz való tartozás sokkal kevesebb embert érint, mint azt a hivatalos statisztikák mutatják. A kálvinisták számát egy millió körülinek tüntették fel, míg a valóban aktív tagok létszáma csupán egynegyedét teszi ki.
A pártpolitikától való távolmaradás most kulcsfontosságú, ha az egyház szeretné megújítani magát. Kodácsy említ egy 1998-as eseményt, amelynek tanúja volt, amikor Hegedűs Lóránt püspök kötelezővé tette a teológushallgatók számára egy MIÉP-es rendezvényen való részvételt. Az ellenállás jeleként egyes hallgatók fehér szalagot tűztek ki, és állva hallgatták az előadásokat, aminek következményeként sokakat elbocsátottak az intézményből. Kodácsynak is Debrecenben kellett folytatnia tanulmányait, miután az eset következtében elbocsátásra került.
Az egyház azonban nem tanult a múlt hibáiból, mivel a MIÉP, majd a Jobbik után a Fidesz támogatása jellemző lett, főként Balog Zoltán miniszteri, majd zsinati elnöki választása után, amely jól látható, hogy nem kötelező és nehezen magyarázható támogatásokat hozott. Kodácsy hangsúlyozza, hogy ha az MRE erkölcsileg szeretné tisztázni magát, akkor ideje van a politikai befolyás és hatalom kiszolgálásának radikális elhagyására.
Bár Kövér László családapaként meglehetősen büszke a fiára, nem várta meg Jézus Krisztus mértékadó győzelmét. Fiát, Kövér Vajkot a Legfőbb Ügyészségen főosztályvezető-helyettesi pozícióba helyezte. Így ifjabb Kövér úgy tűnik, nem érzi magát magányosnak, hiszen az édesapja egy pápai barátján és párttársán, Kontrát Károly volt belügyi államtitkár fián, Richárdon keresztül ismeretsége révén kapcsolódik az ottani munkához.
