Elutasították a svájci semlegességi kezdeményezést
A vasárnapi népszavazáson a svájci választók egyértelmű többséggel elutasították azt a népi kezdeményezést, amely alkotmányba foglalta volna az ország örökös semlegességét. Az esti becslések szerint a résztvevők mintegy 71 százaléka mondott nemet a javaslatra, és egyetlen kanton sem támogatta azt.
A kezdeményezés azt írta volna elő, hogy Svájc állandó, fegyver nélküli semlegességi politikát folytat, nem csatlakozik katonai vagy védelmi szövetséghez, és az ilyen szervezetekkel csak közvetlen fenyegetettség esetén működhet együtt. A gazdasági szankciók alkalmazását is szigorúan korlátozta volna: Bern főszabály szerint kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott intézkedéseket vezethette volna be.
A háború árnyékában
A népszavazás előzménye az orosz–ukrán háború kitörése volt. Miután az orosz hadsereg 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a berni kormány néhány napos belpolitikai vita után átvette az Európai Unió Oroszország elleni szankcióinak jelentős részét. A kezdeményezők ezt a lépést a hagyományos semlegességi politika feladásaként értelmezték. A Pro Schweiz és a javaslatot támogató Svájci Néppárt (SVP) szerint az ország csak akkor őrizheti meg hiteles közvetítői szerepét, ha politikailag és gazdaságilag is távolabb tartja magát a háborús konfliktusoktól.
A kormány és a parlament ellenérvei
A berni kormány és a parlament ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszer azért működőképes, mert elválasztja a katonai semlegességet a külpolitikai cselekvőképességtől. Svájc ma sem tagja katonai szövetségnek, fegyveres konfliktusban nem vesz részt, ugyanakkor együttműködhet más államokkal kiképzésben, légvédelemben vagy biztonságpolitikai kérdésekben. A kabinet érvelése szerint egy merev alkotmányos szabály megnehezítette volna az ország alkalmazkodását a gyorsan változó európai biztonsági helyzethez.
A kampány egyik legfontosabb vitakérdése a szankciók ügye volt. A kezdeményezés értelmében Svájc önállóan vagy az Európai Unió intézkedéseit követve nem vezethetett volna be gazdasági korlátozásokat hadviselő államokkal szemben, kivéve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Mivel Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik a testületben, ez a gyakorlatban jelentősen leszűkítette volna Bern mozgásterét. A kormány szerint a nemzetközi jog megsértésére adott gazdasági válasz nem azonos a katonai részvétellel.
Széles körű elutasítás
A támogatók a kampányban elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a semlegesség Svájc biztonságának és diplomáciai hitelességének egyik alapja. A kezdeményezés egyik legismertebb támogatója Christoph Blocher, a Svájci Néppárt korábbi meghatározó politikusa, egykori igazságügyi miniszter, aki ismerten Orbán Viktor tisztelője. A volt magyar miniszterelnök 2022-es CPAC-beszédét például úgy méltatta, hogy örömmel tölti el az állhatatosságot sugárzó beszéd, amely szerinte a szabadság, függetlenség és biztonság tartópillére a világban zajló nyugtalan folyamatok közepette.
A referendumon a szövetségi kormány mellett a legtöbb nagy párt is a nem mellett érvelt. A parlament mindkét kamarája elutasította a javaslatot, és a kampány végére a közvélemény-kutatásokban is egyre nőtt az ellenzők előnye.
A területi eredmények széles körű elutasítást mutattak. A francia nyelvű kantonokban több helyen hetven százalék fölé emelkedett a nemek aránya, Bázelben megközelítette a nyolcvan százalékot, Zürichben pedig csaknem háromnegyedes volt az elutasítás. A legszorosabb eredmény Ticino kantonban született, ahol a becslések szerint valamivel több mint 51 százalék mondott nemet. Az alkotmánymódosításhoz egyszerre lett volna szükség országos választói és kantonális többségre, de a kezdeményezés egyik feltételt sem tudta teljesíteni.
Nem zárul le a vita
A döntés nem változtat azon, hogy Svájc továbbra is katonailag semleges ország marad. A vita valójában arról szólt, mennyi mozgásteret kapjon a berni kormány a semlegesség gyakorlati értelmezésében. A szövetségi külügyminisztérium a kampányban hangsúlyozta, hogy az 1907-es hágai egyezmények a fegyveres konfliktusokban való részvételre, a hadviselő felek katonai támogatására és a semleges terület használatára vonatkozó korlátokat rögzítik, de nem tiltják automatikusan a politikai állásfoglalást vagy a gazdasági szankciókat.
A népszavazás után sem zárul le a svájci semlegességről szóló vita. November végén újabb országos voksolást tartanak a fegyverkiviteli szabályok lazításáról. A tervezett módosítás bizonyos partnerországok esetében tágabb lehetőséget adna svájci hadiipari termékek exportjára, miközben Ukrajna közvetlen támogatásának kérdése továbbra is külön vitát jelent. A vasárnapi döntés mindenesetre megerősítette, hogy a választók jelenleg nem kívánnak szűkebb alkotmányos keretet szabni Bern kül- és biztonságpolitikai döntéseinek.
