Balásy–Déri–Orbán-bánatgejzír tört ki a főállású patrióta influenszerből
„Nem élhetsz olyan életet, amilyet akartál élni!” – fakadt ki a főállású patrióta influenszer, aki szerint tervei voltak ebben az országban, de azokat a kormány elvette tőle. Szavai szerint mindenki felelős, aki arra szavazott, hogy őt és a hozzá hasonló, fejlődni akaró embereket ellehetetlenítették.
A válasz erre az, hogy a pártja és kormánya tizenhat éven keresztül mást sem tett, mint szisztematikusan felszámolta azt az életet, amit milliók akartak élni, és a fejlődni akaró embereket ellehetetlenítette.
Hol romlottak el a dolgok?
A 2010-ben feltárult történelmi lehetőség koncepcionálisan 2011-ben romlott el, az egypárti alkotmányozással. Orbánék „békét, szabadságot és egyetértést” kívántak a nemzetnek 1848 mintájára, de annyira nem bíztak a nemzetükben, hogy választást hagyjanak neki. Ezért rögvest megváltoztatták a választási és minden más akadékoskodó törvényt másfél évtizeden át, ami a hatalmukat veszélyeztette.
Nem engedhették vissza a kommunistákat, ezért elloptak minden pénzt a nemzeti tőkésosztály megerősítésére, ami a Fidesz politikájának lényege volt. Minden más ebből a szánalmas, agyament delíriumból következett: a haveri nepotizmus, a demokratikus intézményrendszer szétrugdosása és a közpénzmágnes fennhéjázás. Közvélemény-kutatásra 65 ezer millió forintot költöttek nyolc év alatt, Orbán-videókra 4000 millió forintot négy év alatt.
Mit adtak cserébe a négy utolsó Orbán-kormány idején?
Megvédtek minket Brüsszeltől, ami sosem akart ellenünk vonulni, ellenben ezermilliárdokkal támogatta volna a magyar embereket. Megvédtek minket az ukránoktól, akik sosem akartak fizikailag bántalmazni bennünket. Megvédtek minket a melegektől, akik kevésbé ádáz ketrecharcosok a Fradi-ultrákhoz képest. Megvédtek bennünket a magyarok pénzének Ukrajnába szállításától, amit senki, soha nem akart odavinni. És megvédtek minket az illegális bevándorlóktól is, akik még véletlenül sem jöttek Magyarország felé.
Csupa hasznos, cserébe roppant drága dolgot, amit mi, magyarok fizettünk. Ahogy mi fizettük az idült propagandisták jólétét is, az összes nagy bevásárlásukat, családtervezésüket és hárommilliós befuccsolt NKA-esszékötetüket, és az utazásaikat egészen a tavaszi washingtoni kiruccanásig, amikor 114 ingyenélő költötte el 262,5 millió forintunkat röpke néhány óra alatt.
Bort, búzát, békességet, és ellenzékben tanulható türelmet!
Tizenhat év alatt szenvtelen társadalommérnöki, negatívkampány-spindoktori munkával szisztematikusan szívta el a levegőt az Orbán-kormány minden valamire való, de kisebbségben lévő ellenzéki csoportosulás elől. Ezzel milliók nem élhették azt az életet, mint amit szerettek volna.
Embereket, munkahelyeket, cégeket tettek tönkre, rendszabályoztak meg, és mindezt a „nix ugribugri” és a nemzeti ünnepi poloskázás bugris stílusában. Hallgattak sűrűn, amikor az államilag támogatott fideszes karaktergyilkosságok családokat tettek tönkre és sodortak veszélybe.
A függetlenséget áhító intézményeket mostantól mindannyiunk szerencséjére nem pártemberek foglalják el. Az Orbán-kormány családtámogatási rendszerének „megszűnése” miatti riadalom fölösleges, az ugyanis lényegében csak illúzió volt. Nem támogatás az, amit megkapsz háromszázalékos hitelként vagy babaváróként, de mind egy szálig elviszi az orbáni hadakozás miatt egekbe csapó infláció és adósságszolgálati felár.
