Euróbevezetésre épül a kormány négyéves terve
A Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ vezetői az egri Közgazdász Vándorgyűlés zárónapján ismertették a következő évekre vonatkozó terveket. A tárca 39 olyan nemzetközi példát vizsgált meg, ahol három év alatt legalább a GDP 4,5 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtottak végre. A 39 program közül 23 esetben a kiigazítás nem járt növekedési árral, sőt a gazdaság gyorsulni tudott.
Nem mindegy, milyen eszközökkel csökkentik a hiányt
Ahol a bevételek növelésére vagy a beruházási és fejlesztési kiadások csökkentésére helyezték a hangsúlyt, leállt a növekedés vagy csökkent a GDP. Ahol viszont elsősorban az államigazgatás saját működési kiadásait és az államadóssággal kapcsolatos kiadásokat mérsékelték, sikerült elkerülni a növekedési csapdát. A pénzügyminisztériumi államtitkár szerint minden adott ahhoz, hogy a hiánycsökkentés a gazdasági növekedés gyorsulásával járjon együtt.
Működési kiadások és vállalati támogatások átalakítása
Az állam évente több mint 10 000 milliárd forintot költ saját működésére; ha ezt 20 százalékkal sikerül csökkenteni, az évi 2000 milliárd forint megtakarítást jelent. Az idén eddig 400 milliárd forinttal csökkentek a működési kiadások, több esetben a szolgáltatók versenyeztetésével. Az államtitkár szerint a vállalati támogatásoknál is a fókuszáltabb, kisebb összegű támogatás lehet a cél, mert így a hiány csökken, miközben a növekedés megmarad.
Az euró hitelessége és az adósságfinanszírozás
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint a magyar euróbevezetés horgonyt jelent a nemzetközi kötvénypiaci környezetben. Jelenleg a magyar államadósság finanszírozása a legdrágább Európában: egységnyi hitel kamata 2–2,5-szer többe kerül, mint a hasonló fejlettségű eurózónás tagállamoké. Az eurócsatlakozás idővel megfelezheti a finanszírozási költségeket, ami évi 2000 milliárd forintos kiadást jelent. Az év elején a magyar adósságpapírok kamata a román szinten, évi 7 százalékon állt; a kormányváltás és az euróbevezetési tervek bejelentése után ez 5–5,5 százalékra esett. A külföldiek forintkötvény-vásárlásai idén 40 százalékkal nőttek.
Az eurókonvergencia és a hitelek
Az eurócsatlakozás közeledtével az állampapír-hozamokkal együtt a hitelkamatok is csökkennek. Olcsóbb lesz a piaci hitel, így csökkenthető a támogatott hitelezés szerepe. A 3 százalékos Otthon Start Hitel mindenki számára elérhető lesz bármikor, piaci alapon – mondta a pénzügyminisztériumi államtitkár. Az olcsóbb piaci hitelek serkentik a beruházásokat, és csökkentik az állam kamattámogatási költségeit.
A kormánynak színt kell vallania
A tárca azzal számol, hogy az évtized végéig következetesen végigviszik az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítését, elsősorban a hiány és az államadósság csökkentését, valamint az infláció 2–3 százalékos szinten tartását. Ezzel szemben állnak a választási ígéretek: plusz pénz az egészségügyre, az oktatásra, a nyugdíjak emelésére, a személyi jövedelemadó csökkentése, a nők SZJA-mentességének megtartása és kiterjesztése. Még ha jelentős megtakarítás is érhető el a működési kiadásoknál, a választási ígéretek teljesítése szembemegy az euróbevezetéssel. Ezt az ellentmondást a kormánynak, a pénzügyminiszternek és a miniszterelnöknek is fel kell oldania – ellenkező esetben nem lehet hiteles euróbevezetéssel számolni.
