A vakszerencsén múlhat, hogy valaki túléli-e a gyógyítást
A magyar egészségügy sokat tud a betegről, de nem feltétlenül veszi észre, ha útközben elveszik. Akinek nincs személyes menedzsere, nagyobb veszélynek van kitéve. Ideális esetben a háziorvos figyeli a vizsgálati eredményeket, összeveti azokat, és segít a páciensnek a következő állomásra jutni. A valóságban a betegutak szervezetlensége önmagában is kockázatot jelent – derült ki Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem egyetemi docensének előadásából a betegbiztonság konferencián. Rengeteg adat keletkezik, de nincs, aki garantáltan összevesse ezeket.
Belicza a betegutak töredezettségét erős betegbiztonsági kockázatként említette. Koordináció nélkül párhuzamos vagy fölösleges vizsgálatok történhetnek, romolhat a betegek együttműködése, és el is veszíthetik őket az ellátásból. Az ellátók nem kapnak automatikus visszajelzést arról, mi történt a beteggel: elkészült-e egy lelet, kikerült-e a kórházból, változott-e a terápiája. Ebből gyógyszerelési problémák, veszélyes kombinációk és ismételt felvételek következhetnek, különösen idős, több betegséggel kezelt embereknél.
Az OECD 16 ország adatait összevető statisztikájában a legalább egy recepttel rendelkező 75 év felettiek körében Ausztráliában 77 százalék, több más országban 63 százalék feletti volt azok aránya, akik egyszerre legalább öt gyógyszert szedtek. A kórházi felvételek mintegy tizedét okozhatja gyógyszerrel összefüggő esemény; egy 12 ország vizsgálatait összesítő elemzés 15 százalék feletti arányt talált. Egy ausztrál áttekintésben a sürgősségi osztályon keresztül felvett geriátriai betegeknél ez az arány 20,5 százalék volt. A megelőzhetőséget vizsgáló kutatások szerint ezek mintegy kétharmada potenciálisan megelőzhető.
Arról sincs országos kép, mi történik a krónikus betegekkel két ellátási esemény között. Belicza a Népszava kérdésére azt válaszolta: általában nem ismerjük, hogyan zajlik a krónikus betegek nyomon követése országos szinten, kiknek lenne szüksége rendszeres kontrollra, hány betegnél történik meg, és mi az indoka, ha nem. Ilyen vizsgálattal nemzetközi szinten sem találkozott a publikált indikátorok között. Előfordul, hogy négy év alatt sem jut el minden cukorbeteg a szükséges vizsgálatokra. Egy 128 115 felnőtt cukorbeteg adatait feldolgozó magyar elemzés szerint a diagnosztizált cukorbetegek mindössze 7,5 százalékánál végezték el az előírt éves laborvizsgálatokat legalább a megelőző három évben, 3 százalékuknál pedig négy év alatt egyetlen ilyen vizsgálat sem történt.
A szakértő szerint egy sikeres műtét önmagában még nem jelenti azt, hogy a beteg ellátása sikeres lesz. Ha a következő állomásnál megakad, nem jut tovább, vagy nincs összhang az ellátók között, az egész folyamat eredménye romolhat. A szakmai kerekasztal-beszélgetés résztvevői arról beszéltek, hogyan lehetne észrevenni, ha egy beteg útja megszakad. A betegút egyengetésében képzett koordinátor segíthetne annak, aki nem tud időpontot foglalni, nem boldogul a digitális rendszerrel, vagy a betegszállítás megszervezésében szorul segítségre.
Vannak országok, ahol a betegútszervezés létező gyakorlat. Belicza Lengyelországot említette, ahol az alapellátásban koordinátorokat alkalmaznak; Baszkföldön az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kapcsolták össze; Katalóniában a kórházi betegek otthoni ellátására alakítottak ki modellt. Ezek a megoldások költségcsökkenést, rövidebb betegutakat, egyes esetekben jobb gyógyulást eredményeztek.
Ugyanez a probléma, amikor a beteg elhagyja a kórházat. Lehet, hogy akinek már nincs szüksége akut ellátásra, otthon még nem képes önállóan boldogulni. Felmerült, hogy a kórházból távozó, segítségre szoruló betegről automatikusan jelzés érkezhetne a szociális ellátórendszerhez. Így nem azon múlna a segítség, hogy a beteg vagy hozzátartozója felismeri-e, hogy baj van.
Az EESZT-ben van strukturált laboreredmény, de a résztvevők szerint ezeket jelenleg nem dolgozza fel automatikusan egy olyan rendszer, amely figyelmeztetné az ellátót a következő lépésre. A háziorvosi praxisban az eredményeket meg kell nyitni és értékelni kell. Felvetődött egy informatikai riasztási rendszer lehetősége, amely jelezné az elmaradt kontrollvizsgálatot, a figyelmet igénylő laboreredményt vagy azt, ha valaki kiesett a gondozásból. Egy egyszerű piros-sárga-zöld rendszer jelezhetné, melyik beteggel van sürgős teendő.
