Hargitai Miklós: A közmédia vezetőitől függetlenséget és bátorságot várnak
A Független Közmédia Testület tagja szerint az elmúlt 16 év tapasztalata azt mutatta, hogy a jogszabályok és az intézmények mellett nagyon sok múlik a vezetők személyes bátorságán. Hargitai Miklós úgy fogalmazott, azokban a médiaműhelyekben maradt fenn a sajtószabadság, ahol a vezetők kellően bátrak voltak.
A testület első előírt feladata a televízió, a rádió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatóinak kiválasztása lesz. Hargitai Miklós az eddigi tapasztalatai alapján nem számít politikai nyomásra. Elmondása szerint a Tisza-frakció a szakmai szervezetek jelöltjei közül választotta ki saját jelöltjeit, és a frakció meghallgatásán semmilyen politikai beavatkozásra utaló elvárást nem érzékelt.
„Ez egy ritka kegyelmi pillanat, hogy a politika nem a saját dicsőségének a hirdetését várja a közmédiától, hanem tényleg a sokszínű tájékoztatást” – fogalmazott. Hozzátette, ha van politikai elvárás, az szerinte az, hogy a vezetőválasztás és később a közmédia működése is botránymentesen, a törvényi szabályoknak megfelelően történjen.
A testület közvetlenül nem szólhat bele a szerkesztési döntésekbe, ezért Hargitai Miklós különösen fontosnak tartja, kik kerülnek a vezérigazgatói posztokra. A leendő vezetőknek egyszerre kell majd gazdálkodási, humánpolitikai és várhatóan tartalmi kérdésekhez is érteniük, miközben programtervekkel pályáznak, amelyekben lefektetik, milyen szervezeti és műsorstruktúrában gondolkodnak.
Nyilvános hírszerkesztési alapelveket szeretne a BBC mintájára
A Független Közmédia Testület tagja a közmédia működésének ellenőrzésében egy másik eszközt is fontosnak tart: olyan nyilvános hírszerkesztési alapelveket szeretne, amelyekhez a közönség is mérheti a műsorokat. Példaként a BBC-t említette, amelynek honlapján elérhetők a hírszerkesztési alapelvek. Hargitai Miklós szerint egy hasonló rendszerből az újságírók és a nézők is láthatnák, milyen szakmai elvárások szerint kell összeállítani egy hírműsort, és összevethetnék ezeket a tényleges tartalommal.
Úgy véli, ilyen minimális szakmai sztenderdekkel összeegyeztethetetlen lett volna a pénteki miniszterelnöki rádióinterjúk elmúlt évekbeli gyakorlata, ahol tudatosan kerülték azokat a kérdéseket, amelyeket egy újságíró egyébként feltenne a miniszterelnöknek.
Kifejtette, a közmédia átalakulásának mértéke intézményenként eltérő lehet. Az MTI-nél és a közrádiónál a közmédiaszerű működés gyakorlatilag helyreállt azzal, hogy megszűnt a közvetlen politikai beavatkozás, noha nagyrészt ugyanazok az emberek dolgoznak ott, mint korábban. Ebből arra következtet, hogy az előző működés torzulásait elsősorban a politikai behatás okozta, nem pedig az ott dolgozók szakmai meggyőződése.
A köztévét az alapjaitól gondolná újra
A köztévé esetében ennél jóval nagyobb változtatást tart szükségesnek. Szerinte Magyarországon nincs igazán meghatározva, milyen feladatokat kellene ellátnia a köztelevíziónak, az elmúlt 16 évben pedig több olyan funkciót is vállalt, amely nem közszolgálati feladat. Ide sorolta a professzionális sportot is, amelyet szerinte a kereskedelmi média tökéletesen lefed, ezért arra nem szükséges adófizetői pénzt költeni. A televízió működését emiatt az alapjaitól kell újragondolni.
A testület jelenleg hat taggal kezdheti meg a munkát, Hargitai Miklós azonban fontosnak tartaná az ellenzéki jelöltek bekerülését is. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyanok kapjanak helyet, akiknek vezetői vagy utasításadó szerepük volt a közmédia korábbi működésében. Elmondta, azok, akik pártutasításra törvénysértő gyakorlatot működtettek vagy pártcsatornává alakították a köztévét, nem képviselhetik hitelesen az adófizetőket és a közönséget az új testületben.
Hargitai Miklós azzal lenne nagyon elégedett, ha a közmédia társadalmi elfogadottsága és súlya ismét megközelítené azt, amit a rendszerváltás környékén rövid ideig elért. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mai médiakörnyezet már teljesen más, ezért a korábbi modellt nem lehet egyszerűen visszaállítani.
