Romsics Ignác Mohács hosszú távú következményeiről
A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja idézte fel a Mohács utáni fél évezred történelmét. A Magyar Királyság a XVI. század elején 3-4 milliós népességgel rendelkezett, amely elvileg három hivatásrendre tagolódott: papokra, nemesekre, valamint jobbágyokra és nemtelenekre.
Az oszmán megszállás következményei
Az ország három részre szakadt. A Hódoltságban a török közigazgatást vezetett be, vilajetekre és szandzsákokra osztva a területet. A legértékesebb termőföldek a szultán tulajdonába kerültek, a szpáhik pedig az azonnali haszonra törekedtek. A hódoltsági parasztság kettős adóztatás alá került, ami súlyos helyzetet teremtett.
A három rész eltérő fejlődése
A királyi Magyarország és a Hódoltság civilizációs szintje között komoly szakadék alakult ki. A Nyugat-Dunántúlon és a Felvidéken fejlődtek a városok, virágzott az állatkereskedelem és a növénytermesztés. Erdély a két birodalom ütközőzónájaként rugalmas alkalmazkodásra kényszerült, de bányászata, kézműipara és mezőgazdasága virágzott. Buda eközben romokban hevert.
Népesség és etnikai változások
A török kiűzése után 2,5-3 milliós népesség maradt, amelynek csak a fele volt magyar. Az 1699-es karlócai béke után megkezdődött az újranépesítés: svábok, románok, rácok és szlovákok telepedtek le. A XIX. század elejére a magyar nyelvűek aránya 37 százalékra csökkent, míg a románoké 17, a szlovákoké 13, a németeké 10 százalékot ért el.
Gazdasági lemaradás
Míg Ausztria és Csehország iparosodott, Magyarországon a mezőgazdaság és a céhes ipar dominált. 1800-ban mindössze 23 textilmanufaktúra működött, szemben az osztrák és cseh területek közel 700 gyárával. Az 1754-es vámszabályozás védte az örökös tartományok iparát, és biztos piacot teremtett a magyar régiókban.
Trianon és a szuverenitás
Az asszimiláció révén 1910-re a magyarság aránya 48 százalékra nőtt, Horvátország nélkül 54 százalékra. A peremterületeken azonban kisebbségben maradt. Trianon után Magyarország a térség egyik kisállamává zsugorodott, a nemzeti vagyon 62 százalékát elveszítve. Az ország nyersanyagokban szegény, behozatalra szoruló állammá vált, de a megmaradt központi területek gazdaságilag fejlettebbek voltak.
Szabad és független állam?
A magyar állam a török kiűzése után sem volt teljesen szuverén. Az 1867-es kiegyezéssel helyreállt az ország egysége, de a közös ügyek a közös minisztériumok hatáskörébe tartoztak. A II. világháború után a szovjet érdekszféra része lett, szuverenitása erősen korlátozott volt. Az 1989-91-es rendszerváltás hozta el a szuverenitás visszanyerését. A NATO-hoz 1999-ben, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakoztunk, ami saját döntésünk volt népszavazások megerősítésével.
