Többlet a Magyar Költségvetésben: Az Európai Bizottság Kérdéses Szerepe
2024. november 7-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján találkoztak Budapesten. Az esemény világossá tette, hogy a magyar költségvetés helyzete egyre kifogásoltabbá válik a nemzetközi fórumok szempontjából. Az idei januárban a költségvetésben többlet keletkezett, ám ez az uniós támogatásoknak köszönhető.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint az államháztartás központi alrendszere januárban 32,3 milliárd forint többlettel zárt. Az Európai Bizottság 240 milliárd forintot utalt, így ha ezek a források nem érkeznek meg, a költségvetési hiány 210 milliárd forintra rúghatott volna. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a magyar pénzügyi folyamatok 2026-ra nem teljesen kiegyensúlyozottak.
Költségvetési Kihívások és Kihirdetett Számok
Január hónapban a költségvetési bevételek nagyban influálják a karácsonyi kiskereskedelmi forgalomból származó áfa és az utolsó hónapokban kifizetett bónuszok, mint például a 13. havi fizetések, miatti költséges juttatások. Ekkor fizették ki a rendőrségi és honvédségi hivatásos alkalmazottak fegyverpénzét is, ami nagyságrendileg 450 milliárd forintba került, jelentős terhet róva a költségvetésre. Február hónapban a 13. havi juttatások és a nyugdíjcsomagok folytatódnak, ezzel 750 milliárd forinttal megemelve a kiadásokat.
Adóbevételek és Kamatkiadások: Kettős Kép
A NGM biztató adatokat közöl a költségvetés bevételi oldaláról, mely szerint az adó- és járulékbevételek 9%-kal, míg a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 8%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A januári államadósság utáni kamatkiadások is csökkentek, 179,3 milliárd forintra, ami 206,4 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a tavalyi adatok. Ezek a pozitív információk azonban a választásokra történő költségvetési osztogatások terhe alatt eltűnnek.
Politikai Hatások és Jövőbeli Kilátások
Az Orbán-kormány előtt álló politikai kihívások mellett a 2026-os választások utáni költségvetési tervekkel bemutatott megalapozatlanságokat is figyelembe kell venni. Az NGM állítása szerint a kormány még az előttünk álló háborús helyzetben is elegendő forrást biztosít a családok és nyugdíjasok támogatására, ami jelenleg megkérdőjelezhető. 2025-re az államháztartás hiánya a tervezett 4123 milliárd forint helyett 5739 milliárd forintra nőtt, ami 40%-os túllépést jelent.
Az idei költségvetési célok sem tűnnek stabilnak, hiszen a parlament a 2026-os büdzsét 4218 milliárdoros deficittel fogadta el, ám Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter később ezt 5445 milliárdra emelte. A közelgő választások kimenetele és az új kormány várható költségvetési politikája tovább növelheti a bizonytalanságot.
A Jövő Kihívásai és Gazdasági Konszolidáció
Ahogy a következő hónapokban a kiadások növekedésére és bővülő hiányra lehet számítani, az idei hiány túlnyomó része már az év első felében összegyűlhet. A választásokat követően várható konszolidáció a Tisza Párt részéről a felesleges kiadások azonnali felfüggesztését ígéri, míg egy esetleges Fidesz-győzelem esetén a kiigazítási lehetőségek is számottevően megnövekedhetnek.
A gazdasági növekedés lassú beindulása, amely a jelenlegi tervezettnél alacsonyabb, 2-2,5%-os bővülést mutat, szintén kulcsszerepet játszhat a költségvetés bevételi oldalának stabilizálásában. Amennyiben ez szigorú kiadási kontrollal párosul, a deficit növekedése jelentősen lassítható lehet.
