Nyílt helyzet a gyermekvédelemben: A dolgozók egyharmada távozott
2024-ben drámai mértékű elvándorlás zajlott a magyar gyermekvédelmi intézményekben, amelyek közül a legrosszabb helyzet a Szőlő utcai javítóintézetben alakult ki. Az adatok szerint a dolgozók 34%-a hagyta el az ágazatot, ami a humánerőforrás menedzsment ajánlása szerint azonnali beavatkozásra szoruló, súlyos problémát jelez.
Tóth Endre, a Momentum politikusa hozta nyilvánosságra ezeket a megdöbbentő statisztikákat, amelyekből kiderül, hogy 44 intézmény közül 23-ban a kilépők aránya meghaladta a már említett 30%-os küszöböt. Ráadásul mindössze 5 intézmény működött ideális fluktuációval, ahol a dolgozói távozás mértéke 15% alatt maradt. 2024-ben összesen 2468 gyermekvédelmi dolgozó távozott az intézményekből, amit Tóth Endre titkolt információk nyilvánosságra hozatalának eredményeként tudtunk meg.
Súlyos következmények a munkaerőpiacon
A Szőlő utcában különösen megdöbbentő, 97%-os távozási arány figyelhető meg, de a Nógrád Vármegyei Gyermekvédelmi Központban is jelentős, 71%-os, míg a budapesti Cseppkő Gyermekotthoni Központban és a Pest Vármegye Gyermekvédelmi Központban 65%, illetve 63%-os elvándorlás volt tapasztalható. Ezen intézmények 2024-es statisztikái azt mutatják, hogy a Szőlő utcában a 70 fős dolgozói létszamba 68 távozó és csupán 45 új belépő sorolt be.
Az ágazatot érintő problémák nem újak, hiszen a Szőlő utcai intézmény fluktuációja már 2021 óta jelentősen meghaladja a többi javítóintézetét, az elmúlt három évben a távozók aránya 2021-ben 70%, 2022-ben 54%, 2023-ban pedig 48% volt. Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke nyilatkozatában katasztrofálisnak minősítette a helyzetet, hangsúlyozva, hogy a gyermekvédelem alá tartozó intézmények bezárása és átszervezése további problémákat okoz.
Bérkérdések és kaotikus állapotok
A nemrég bejelentett, 15%-os béremelés sem mutatkozik elegendőnek a szakemberek megtartásához, mivel a szociális ágazat alkalmazottai a nemzetgazdasági átlagbér 70-75%-át keresik, és a bérfeszültségek továbbra is jelen vannak. Meleg Sándor aggodalmát fejezte ki a sürgős intézkedések elmaradása miatt, hiszen a munkakörülmények és a rendszer alapműködése nem változtak.
Összességében látható, hogy a gyermekvédelmi rendszer súlyos krízishelyzetben van, amely azonnali és átfogó reformokat sürget. A munkaerőhiány és a betöltetlen álláshelyek mellett a szakemberek alacsony bérszínvonala és a kaotikus állapotok tovább rontják a helyzetet, miközben a kormányzat felelőssége is felmerül az ágazat jövőjével kapcsolatban.
