Szabó Andrea: Orbán Viktor még mindig a régi ellenzékből indul ki
Orbán Viktor most is azt mondja, hogy tulajdonképpen a fiatalok verték meg a 2026-os választáson – ez inkább a köztük lévő szakadékot mutatja, mint annak meghaladására irányuló törekvést – mondta Szabó Andrea szociológus. A szakértő szerint még nem dőlt el, hogy a Fidesz vagy a Mi Hazánk lesz-e az ellenzéki szavazók koordinátora.
Szabó Andrea szerint a fiatalok körében a Fidesz megítélése fokozatosan romlott az elmúlt években. Míg a 2010-es évek közepén még sok politológus- és társadalomtudományi hallgató volt Fidesz-szimpatizáns, addigra mára a hallgatók inkább kuncognak a párt hallatán. A kampányban nem kaptak olyan üzeneteket, amelyek érthetően szóltak volna hozzájuk, és különösen értetlenül fogadták Orbán Viktor felhívását, hogy a szülők és nagyszülők beszéljék rá a fiatalokat a Fidesz támogatására – ez sokaknál éppen dacot váltott ki.
A szociológus szerint ahhoz, hogy ez 2030-ig megváltozzon, a Fidesznek nemcsak a kommunikációját, hanem az üzeneteit és a fiatalokhoz való viszonyulását is gyökeresen át kellene alakítania, amire jelenleg semmilyen utalást nem lát. Hozzátette: nem önmagában az életkor számít, hanem a nyelv, a gondolkodás és az üzenetek – példaként Bernie Sanderst említette, aki idős politikusként is népszerű az amerikai fiatalok körében.
A Tisza-szimpátiával kapcsolatban Szabó Andrea elmondta: a 2024. februári-márciusi kutatásukban már óriási volt a várakozás, a fiatalok várták, hogy végre történjen valami. Magyar Péter az első pillanattól az ő nyelvükön, az ő üzenetstruktúrájukban és az ő csatornáikon szólalt meg, amire azonnal reagáltak. A választás előtti utolsó héten a 18–29 évesek több mint 60 százaléka támogatta a Tiszát. Azóta ez valamelyest morzsolódott, de a bizalom továbbra is erős.
A Fidesz helyzetéről szólva a szociológus elmondta: három hónappal ezelőtt még teljes bénultság, vezetési válság és dezintegráció jellemezte a pártot. Most, az ősz beköszöntével viszont mintha elkezdett volna újra összerendeződni a párt és a szavazótábora, és nem következett be az a teljes összeomlás sem, amire számított: a húsz százalék körüli támogatottság megmaradt. Ez azt mutatja, hogy van egy nagyon erős, nagyjából másfél milliós magszavazói tábor, amely kitartott a Fidesz mellett.
Szabó Andrea szerint a centrális erőtér 2026. április 12-én megdőlt, és az orbáni ideológia egyik legfontosabb tartópillére helyett új alap kell. Ez sok, egymástól autonóm politikai szubkultúrát és szereplőt jelent, amelyek koordinálódva egy nagyobb politikai tábor részeivé válhatnak. A lényeg nem egy centrum, amelybe mindenki beolvad, hanem sok különálló közösség együttműködése.
A jobboldal és a korábbi ellenzék különbségéről szólva kiemelte: a jobboldali tábor már 1998, illetve 2002 óta sokkal szervezettebb, 2006 után pedig egyre inkább a Fidesz körüli hegemón struktúrához alkalmazkodott. Míg a korábbi ellenzéki oldalon a „virágozzék száz virág” elve érvényesült, a jobboldalon soha nem volt kérdés, hogy a Fidesz a csúcsszervezet. Magyar Péter nagy innovációja az ellenzéki oldalon éppen az volt, hogy nem próbálta felszámolni a meglévő szereplőket, hanem mellettük kezdte felépíteni a saját centrális erőterét.
A Mi Hazánk megerősödésével kapcsolatban Szabó Andrea úgy fogalmazott: még nem dőlt el, hogy a Fidesz vagy a Mi Hazánk lesz-e az ellenzéki szavazók koordinátora. A Mi Hazánk a 2026-os választás relatív győztese, stabilizálta magát, és a parlamenti működésében is tényleges ellenzéki erőként lépett fel, amely szükség esetén együttműködik a kormánnyal, de közben határozottan támadja is. Ezt konstruktív ellenzékiségnek nevezte, amit a magyar választó alapvetően elvár.
Arra a felvetésre, hogy megrengetheti-e a Tisza hatalmát egy német AfD-szerű vagy francia Le Pen-féle hullám, a szociológus azt válaszolta: az AfD előretörését és Marine Le Pen pártjának sikereit sem egyetlen ok magyarázza. Orbán Viktor pont azt ígéri, hogy ezt kell kivárniuk itt is. Szabó Andrea szerint azonban Orbán gondolkodásának az a hibája, hogy még a régi ellenzékből indul ki. A Tisza egy új kormány, amely tanult az előző ellenzék hibáiból, ezért aligha fogja ugyanazokat a hibákat elkövetni.
A baloldali és liberális erőkről szólva a szociológus elmondta: amíg a jelenlegi választójogi törvény van érvényben, addig szerinte nem tud érdemi alternatíva létrejönni a Tisza mellett, mert ez a rendszer lényegében kétpárti struktúrára épül. Ha viszont megváltoztatják a rendszert, és 2030-ban már e szerint szavazunk, akkor a politikai vákuumot törvényszerűen ki fogja tölteni valaki. Ezért szerinte előbb-utóbb lesz politikai értelemben vett baloldali és liberális párt – nem is feltétlenül csak egy.
