Óriási ukrán dróntámadással kezdődött az orosz választások utolsó napja
Példátlan ukrán dróntámadás érte Moszkvát vasárnap hajnalban, amit az orosz főváros polgármestere a parlamenti választások harmadik napjának megzavarására tett kísérletnek nevezett. Az ellenzék teljes felszámolása után nem kétséges a hatalom pártjának győzelme, a szavazással Putyin elnök célja az Ukrajna elleni háború támogatottságának felmutatása lehet.
A hatóságok szerint a Moszkvát övező régióban két ember vesztette életét, és találat érte a kapotnyai olajfinomítót, ahonnan sűrű fekete füstoszlop emelkedett a magasba, az üzemben keletkezett károkról azonban nem adtak hírt. „Az ellenséges drónok legnagyobb támadását hárítottuk el. Tegnap óta több mint 1600 drónt sikerült lelőni a frontvonalakon; ezek közül 450 tartott Moszkva felé” – közölte Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a Telegramon. „Ezt a példa nélküli támadást egyértelműen a választások megzavarásának szándékával tervezték meg. Az ellenség nem járt sikerrel” – jelentette ki.
A választásoknak demokratikus értelemben nincs tétje: a kormányzó Egységes Oroszország párt könnyedén megőrzi dominanciáját. Az eredményeket a Kreml úgy tálalja majd, mint a Putyin politikája és a háború iránti társadalmi támogatottság bizonyítékát. Putyin a választás előtti televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy a szavazás megerősíti az Ukrajnában harcoló orosz csapatok iránti támogatást.
Az Ukrajna elleni invázió 2022. februári kezdete óta először vehetnek részt a választáson az első évben illegálisan elcsatolt kelet-ukrajnai régiók lakosai is. Kijevi tisztségviselők jogsértőnek bélyegezték az intézkedést, egy emberi jogi aktivista szerint az ott élőket kényszerítik a részvételre. Az orosz hatóságok adatai szerint az érintett donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai régióban több mint 3,5 millió választópolgár él. Ukrajna „álválasztásnak” minősítette a szavazást.
A kívánt eredmény bebiztosítására az orosz hatóságok eltiltották az országos listaállítástól a háborúellenes Jabloko pártot, két magas rangú tagját súlyos börtönbüntetésre ítélték. Nyikolaj Rjbakov, a Jabloko vezetője a szavazóhelyiségben érvénytelenítette szavazólapját. A komiföldi Sziktivkarból érkezett első szavazat-hamisítási hír szerint az egyik szavazókörben 48, az Egységes Oroszország javára hamisított szavazólapot találtak; a helyi választási bizottság elnöke szerint a szavazólapokat elkobozták, az eredményeket érvénytelenítették. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság vezetője szombaton arról számolt be, hogy az első másfél napban 22 büntetőeljárást indítottak, főként hamis bombariadók ügyében, de összességében „gyakorlatilag nem voltak rendzavarások”.
A Jabloko megfigyelőit több helyen nem engedték be a szavazóhelyiségekbe. Permben a 3104. számú szavazóhelyiségben egy Jabloko képviselővel együtt egy kommunista párti megfigyelőt is megtagadtak a belépéstől. A Leningrádi terület egyik szavazóhelyiségében a rendőrség őrizetbe vett egy szavazni érkezett nőt, akinek megfigyelőként való belépését korábban megtagadták. Választási tisztviselők szombaton közölték, hogy kibertámadás érte a moszkvai online szavazási rendszert. Putyin előző nap a választásokba történő beavatkozással vádolta Ukrajnát, miután az orosz erők által megszállt zaporizzsjai régióban csapás érte egy választási tisztviselő otthonát, annak halálát okozva.
A berlini székhelyű NEST agytröszt – amelynek a Kreml-kritikus Mihail Hodorkovszkij az egyik társalapítója – szerint a szavazás kínos pillanatokat okozhat a Kremlnek a gazdasági nehézségek közepette. „A háború következményei egyre inkább érezhetőek az országon belül, a felgyülemlett szorongás és frusztráció pedig szavazatokká válhat azon rendszerhű ellenzéki pártok javára, amelyeknek a Kreml engedélyezte, hogy rajta maradjanak a szavazólapon” – áll az elemzésben. A Kommunista Párt és az Új Emberek párt a dumában rendre az Egységes Oroszországgal együtt szavazott a fontosabb kérdésekben, mégis szerezhetnek olyan voksokat, amelyeket a hatóságok szívesebben látnának a kormánypártnál.
