Palotás János: Pályáztam az NVVH elnöki posztjára, de el sem olvasták
Palotás János eredménytelenül pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára. Az Országgyűlés illetékes bizottságától kikérte a pályázat elbírálási rendszerét, ám érdemi információk helyett csak sablonválaszokat kapott.
Augusztus 16-ig kellett benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki posztjára kiírt pályázatokat. Palotás János egyike volt annak a 93 személynek, akik határidőben és a pályázati feltételeknek megfelelő tartalommal nyújtották be pályázatukat. Bárándy Péter így nyilatkozott a kiválasztásról: „Ha olyan szemlélet alapján működött a kiválasztás, aminek a végeredménye Unger Anna, abba a szemléletbe valóban Ligeti Miklós és még vagy harmincan a jelentkezők közül biztosan nem férnek bele.” Hadházy Ákos szerint hatvan pályázóról van szó.
Palotás János 71 évesen is úgy véli, képes fejlődni és továbbképezni tudását. Felnőttkorában több tízezer fiatal és kevésbé fiatal képzését kísérte végig, beleértve nemzetközi szinten is meghatározó cégvezetők akadémiai továbbképzésének kidolgozását és oktatását.
Augusztus 31-én hivatalos megkereséssel fordult Hantosi Istvánhoz, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának elnökéhez, kérve a döntéshez vezető elbírálási rendszer minden elemét: a pontozási előírásokat, a döntésben részt vevők pontozását, különösen a sajátját, valamint Unger Anna részletes pontszámait. Kikérte Unger Anna győztes pályázatát és értékelési eredményeit is.
A bizottság a törvényi határidő utolsó napján, szeptember 15-én küldte meg válaszát, „Tisztelt Adatigénylő” sablonmegszólítással és sablontartalommal. Palotás szerint az új Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága egyetlen kérésére sem adott a törvényeknek megfelelő, értékelhető, valós információkat tartalmazó választ. A bizottság a saját pályázata elbírálásának módját és tartalmát sem volt hajlandó megadni, a pályázók személyiségi jogaira és szellemi tulajdonhoz kötődő jogaira hivatkozva.
Palotás János komolyan vette a pályázatot. Legfőbb indoka az volt, hogy a hivatal lehetőséget biztosított volna számos terület súlyos hiányosságainak kijavítására. Pályázatában rámutatott, hogy létezik a jogállami követelményeknek megfelelő jogi út, amellyel az Orbán-rendszer legfelső bűnelkövetőit néhány napon belül meg lehet gyanúsítani, velük szemben a fogva tartásuk mellett egy-két hét alatt vádat lehet emelni, és akár fél éven belül jogerős bírói ítélet is születhetne.
Megoldást keresett arra, hogy a demokrácia helyreállításának folyamatából kiszorított, kiemelt tudású személyeket és tudásukat az NVVH bevonja. Pályázatában név szerint említette mások mellett Ligeti Miklóst, Hadházy Ákost, Bárándy Pétert és Fleck Zoltánt. Azt is megoldásként javasolta, hogy az Európai Unió jogát bevonják a jogalkotásba, mivel annak előírásai felette állnak a tagállami jogi visszaéléseknek.
Palotás szerint nem okozott igazi meglepetést, hogy a pályázat eredménye egy ismeretlen, a társadalmi várakozással szembemenő, Magyar Péterrel előzetesen egyezséget kötő személy lett. Kész lenne kívülről segíteni Unger Annának a leírtak megértésében és a megvalósításhoz szükséges tudás megszerzésében.
Időközben megjelent a harminc szerzőtársával közösen írott, 16 év árnyékában című könyv. Palotás szerint így Unger Anna számára elkészült az elmúlt 16 év feltárása, így koncentrálhat a konkrét ügyekre is.
