Menekülnek az iskolások a militarista oktatás és a lelki bántások elől
Életüket is kockáztatva, egyedül nekivágnak az ismeretlennek az orosz hazafias nevelésre és katonai kiképzésre kötelezett iskolások a megszállt ukrán területeken – áll abban a független nemzetközi, az Ukrajnában zajló háború következményeit feltáró ENSZ-bizottság jelentésben, amelyet a most kezdődő ENSZ éves közgyűlés elé terjesztenek.
Az ukránok már most is nagyon nehéz körülmények között élnek, azonban az egyre sűrűsödő orosz dróntámadások még kiszolgáltatottabbakká teszik őket a tél közeledtével, különös tekintettel az energia-infrastruktúra megrongálása miatt – közölte az Ukrajnával foglalkozó Független Nemzetközi Vizsgálóbizottság az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához megküldött legfrissebb jelentésében.
A 2025–2026-os rendkívül kemény tél idején az oroszok akkor is folytatták az ukrán energia-infrastruktúra elleni, szisztematikus támadássorozatokat, amikor a hőmérséklet mínusz 20 Celsius fokig süllyedt – állapította meg a Genfben székelő bizottság.
Erőművek, távvezetékek, távhőszolgáltató- és gázipari létesítmények rongálódtak meg vagy semmisültek meg teljesen. Több millió civil szenvedett hónapokon át a hosszú áramkimaradások, az ellátási gondok és a fűtés nélküli fagyoskodás miatt.
A bizottság falvakat járt sorra, a megkérdezettek arról számoltak be, hogy lakásaikban olyannyira leesett a hőmérséklet, hogy sokaknál egészségügyi, köztük pszichés problémák alakultak ki. Egy Kijevben élő 74 éves nő egy 18. emeleti lakásban arról beszélt, hogy a fagyos hideg és az áramszünetek miatt nemcsak fagyoskodott, de el sem tudta hagyni a lakását, mert nem működtek a liftek. „Hidegen és éhesen feküdtem, gyógyszer és segítség nélkül” – mondta.
Ugyanerről számoltak be az ukrán hatóságok is, amelyek több halálesetet és betegséget hoztak összefüggésbe a hideggel és az elviselhetetlen életkörülményekkel. Akiknek lehetőségük volt rá, a leghidegebb hónapokban máshová költöztek.
„Az energia-infrastruktúra elleni folytatódó támadások egyre elviselhetetlenebbé teszik a civilek életkörülményeit, és aggódunk amiatt, hogy a következő telet még nehezebb körülmények között kell átvészelniük” – mondta Erik Møse, a bizottság elnöke.
A vizsgálat kiterjedt az orosz hazafias és katonai oktatás bevezetésére is az ukrán gyerekek számára. Oroszország 2022 óta különösen nagy hangsúlyt fektetett a hazafias nevelésre, és amint lehetett, kiterjesztette azt a megszállt ukrán területekre. Az iskolai tantervekbe Oroszországról szóló hazafias előadásokat és órákat építettek be, már hároméves gyermekek számára is.
A megszállt területeken élő ukrán gyerekeket arra kényszerítik, hogy olyan iskolákba járjanak, amelyek az orosz tantervet követik, és amelyek alapján Oroszországot dicsőítő tanítás folyik. A tantervtől való eltérést azonnal büntetik.
A 14 éves kortól kötelező tananyag részét képezik a fegyverhasználatra vonatkozó elméleti képzések és a gyakorlati katonai kiképzések. Az orosz állam olyan ifjúsági szervezeteket támogat a megszállt területeken, amelyek hazafias nevelésre és katonai kiképzésre fókuszálnak. A bizottság számos olyan esetet regisztrált, amikor gyerekek kiszöktek és elmenekültek a megszállt területekről, mert lelkileg nagyon megviselte őket a hazafias nevelés éppúgy, mint a kemény katonai kiképzés. Többségük egyedül vágott neki az ismeretlennek, saját életüket kockáztatva.
A vizsgálatok harmadik része a külföldi állampolgárok toborzását vette górcső alá. Számos külföldi önként csatlakozott mind az orosz, mind az ukrán fegyveres erőkhöz. Sok esetben viszont kiderült, hogy a különböző kontinensekről érkező önkénteseket megtévesztették, és végül az orosz hadseregben kötöttek ki. Ügynökök jól fizető civil munkát ígérve csábították őket Oroszországba, és megszervezték az utazásukat is. Röviddel megérkezésük után arra kényszerítették őket, hogy szerződést írjanak alá az orosz védelmi minisztériummal. A túlnyomó többségük nem beszélt oroszul, és nem értette a szerződések feltételeit, így végül a frontvonalban találták magukat.
Szintén az ukrán fronton találta magát az orosz börtönökben sínylődő külföldi bűnelkövetők jelentős hányada, mert egyszerűen kivezényelték őket. A besorozottak többsége nem sokkal a frontra érkezés után meghalt, eltűnt, megsebesült, vagy az ukránok fogságába esett, mert nem voltak felkészítve. Családtagjaik kétségbeesetten próbálnak információt szerezni a világ legkülönbözőbb pontjáról, azonban a toborzó ügynökök rendszerint letiltják a hívásaikat.
A bizottság igyekszik jogi segítséget nyújtani azoknak, akik szenvedői lettek a háborúnak, és eközben felderíti a felelősöket. A vizsgálatok legfrissebb összegzését az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán ismerteti.
