Svájc megnyitotta Josef Mengele titkos dossziéját, de fontos részleteket kitakartak
A svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat hozzáférhetővé tette a Szövetségi Levéltárban őrzött Josef Mengele-dossziét. A mintegy kétszáz oldalas iratanyag közzétételét egy történész hozzáférési kérelme és az azt követő jogvita előzte meg.
A szolgálat korábban arra hivatkozott, hogy a dokumentumokra 2071 végéig meghosszabbított védelmi idő vonatkozik, az eljárás során azonban kiderült: a Bergier-bizottság által vizsgált iratok esetében egy 2001-es kormányhatározat liberálisabb hozzáférést ír elő. A hírszerzés szeptember 8-án új döntést hozott, két nappal később pedig közzétette az anyagot, miközben forrásvédelemre és harmadik személyek adatainak védelmére hivatkozva több részletet kitakart.
Az iratcsomót a svájci főügyészség rendőri szolgálata, a mai hírszolgálat egyik jogelődje állította össze, majd 2001-ben került a levéltárba. A dokumentumok rendőrségi jelentések, megkeresések, belső feljegyzések és értesülések segítségével mutatják meg, miként próbálták követni a háború után eltűnt orvos mozgását.
A közzététel azért különösen érdekes, mert az akták alapján a svájci szerveknek többször is mérlegelniük kellett olyan jelzéseket, amelyek Mengele esetleges svájci jelenlétére vagy átutazására utaltak. A dokumentumokból kirajzolódik a háború utáni Európa bizonytalan hírszerzési környezete is.
A hatóságok egyszerre kaptak ellenőrzött és bizonytalan eredetű információkat, miközben különböző országok ügynökei és nyomozói próbálták követni a Dél-Amerikába menekült náci tisztségviselőket. Egyes feljegyzések olyan külföldiekről szólnak, akik diáknak adták ki magukat, és Svájcban próbáltak információkat szerezni. A svájci hivatalnokok azonban nem minden megkeresést fogadtak bizalommal, ami tovább nehezítette a nemzetközi együttműködést.
