Önazonossági rendelet: csaknem háromszáz település szabályozta a betelepülést
Csaknem háromszáz magyarországi önkormányzat hozott rendeletet az elmúlt két évben a helyi önazonosság védelméről, amely lehetővé teszi, hogy egyes családoknak ne engedjenek ingatlant vásárolni az adott településen. Több helyen visszavonták, máshol éppen a választások után döntöttek úgy, hogy alkotnak ilyet. A kormány vizsgálja a törvényt, de még nem döntött a módosításról vagy visszavonásról.
A Győr-Moson-Sopron megyei Szilen idén májusban fogadták el a rendeletet. Pákai Péter alpolgármester szerint eddig még nem alkalmazták. – A megvásárolni kívánt ingatlanok szomszédai elővásárlási jogot élveznek, ami szerintem jó. Mi nem akarjuk megtiltani senkinek a betelepülést, de jó, ha van beleszólása az önkormányzatnak abba, ki költözik be – mondta.
Nemcsak Szil, hanem további legalább két tucat település döntött a választások után a rendelet bevezetéséről, noha Magyar Péter már a kampánya során beszélt annak visszavonásáról. A 2025. évi XLVIII. törvény új jogi keretet teremtett a kistelepülések számára. Célja a helyi közösségek identitásának megőrzése és a hirtelen lakosságszám-növekedéssel szembeni védelem volt, ugyanakkor jogvédő szervezetek szerint a gyakorlatban leginkább a falvakba betelepülni kívánó roma családok kiszorítására alkalmazták.
Kőszegi Krisztián, a Tisza párti alelnök szeptember elején Pécsen bejelentette, hogy az önazonossági törvény eltörlése javaslatként a kormány előtt van. A Terület- és Vidékfejlesztési Minisztérium válasza szerint a kormány vizsgálja a módosítás kérdését, de még nem vette napirendre.
Számos településen megkérdezett polgármesterek, helyiek többsége nem szeretné elengedni a betelepülést szabályzó eszközt. Pákai Péter szerint sok helyen olvasni, hogy a rendeletet a romák ellen hozták, de ez nincs így. – Azokkal van a probléma, akik nem akarnak beilleszkedni egy település életébe, legyenek bár romák vagy nem romák – fogalmazott.
A törvény alapján az önkormányzatok elővásárlási jogot biztosíthatnak maguknak vagy a helyben lakóknak, feltételekhez köthetik a lakcímlétesítést, betelepülési hozzájárulást – ez olykor az 500 ezer forintot is elérheti – vagy adókiegészítést róhatnak ki. 2026 tavaszára több mint 300 település fogadott el önazonossági rendeletet. Sok önkormányzat túllépte a törvényi kereteket: erkölcsi bizonyítványt, igazolt munkaviszonyt, tartozásmentességet vagy egyedi engedélyt kötöttek ki. A kormányhivatalok törvényességi felhívásai nyomán idén nyárra közel hatvan település visszavonta vagy módosította szabályozását.
A Heves megyei Pély, amely az elsők között fogadta el a rendeletet, továbbra is fenntartja. Bakondi Péter polgármester szerint egyetlen egyszer éltek az elővételi joggal. Arra nem felelt, mi volt a kifogásuk az adott családdal szemben.
– Sokan, akik támadják az önazonossági rendeletet, azt állítják, hogy ezzel akarják megakadályozni a romák beköltözését, pedig ez nem igaz – mondta Vámosi Róbertné, a belső-somogyi Beleg polgármestere. Náluk a falu mintegy 70 százaléka cigány, hatvanéves kor alatt alig akad magyar. Beleg az ország 300 legszegényebb települése közé tartozik, egy Kádár-kocka 3-4 millió forintért megvásárolható. Előfordult, hogy börtönből szabadult férfi költözött a faluba, és spekulánsok is vásároltak házakat. A rendeletet módosították, mára csak a betelepülési hozzájárulás maradt feltételként, ami 50 ezer forint. – Elvileg van elővásárlási joga az önkormányzatnak, de még sohasem éltünk vele – tette hozzá.
A zalai Paton 2025 júliusában fogadták el a rendeletet, amely büntetlen előéletet, nullás adóigazolást és biztosítotti jogviszonyt írt elő. Idén módosították, csak az elővételi jog és a betelepülési hozzájárulás maradt. Bata Zoltán polgármester szerint azóta nem kellett alkalmazni. A szintén zalai Becsehelyen sem alkalmazták még a tavaly szeptemberben elfogadott rendeletet, amely csak az önkormányzat elővételi jogát rögzíti. Németh Géza polgármester elmondta: a támogatási programokkal vásárlókra nem alkalmazható a rendelet, az elővásárlási joggal pedig 2008 óta élnek. – Az önazonossági rendelet nem hozott érdemi változást, arra viszont jó, hogy a bejelentési kötelezettség miatt könnyebb követni az ingatlanhelyzetet – mondta.
