Az Európai Bizottság jogi lépései Magyarország ellen az árréskorlátozások miatt
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az EU Bírósága elé terjeszti Magyarországot az élelmiszerekre és bizonyos háztartási termékekre bevezetett árréskorlátozások miatt. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a magyar szabályozás oly mértékben maximálja a termékek beszerzési és eladási ára közötti árrést, hogy az lehetetlenné teszi a vállalkozások számára költségeik fedezését, így a kiskereskedők veszteséges értékesítésre kényszerülnek. Mivel Magyarország nem hajtotta végre az érdemi módosításokat, az ügy immár az uniós bírósági szakaszba lépett.
A HVG cikkére hivatkozva elmondható, hogy Magyarország a kötelezettségszegési csomag legnagyobb érintett államai között szerepel, hiszen összesen öt új vagy tovább léptetett eljárás indult. Két esetben a Bizottság már korábban is az EU bíróságához fordult, míg egy korábbi bírósági ítélet végrehajtásának elmaradása miatt újabb felszólítást is küldtek Budapestnek.
Újabb eljárások a magyar szabályozások miatt
A legutóbbi eljárások között szerepel a magyar építőanyag-kitermelést terhelő pótbányajáradék ügye is, amely miatt egy új eljárást kezdeményezett a Bizottság. Az Európai Unió Bírósága már 2026 januárjában döntött, a szabályozást sértőnek találva, mivel az elsősorban más EU-tagállamok vállalkozásait sújtja. Annyira súlyosan elmaradt Magyarország a jogszabályi változtatásokkal, hogy Brüsszel pénzügyi szankciók kiszabásának lehetőségét is vizsgálja, így 260. cikk szerinti eljárást indított.
Monopolisztikus tendenciák és egyéb vádak
Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt is küldött Magyarország számára az OFFI Zrt. hivatalos célú hiteles fordításokra vonatkozó kizárólagos jogosultsága miatt. A Bizottság álláspontja szerint ez indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a letelepedés és szolgáltatásnyújtás uniós szabadságát. Az OFFI Zrt. monopóliuma több dokumentumtípusra is kiterjed, amelyeket 2009 óta alkalmaznak Magyarországon.
Újabb kritikák az ivóvízminőség és hulladékkezelés szabályozásával kapcsolatban
További aggályok merültek fel a bányászati koncessziók odaítélésének átláthatóságával kapcsolatban is, ahol a Bizottság egy olyan határozatlan időre szóló szerződést kifogásolt, amely nem garantálta az egyenlő bánásmódot. Emellett Magyarország a ivóvízminőségről szóló uniós irányelvet sem ültette át megfelelően, mivel a magyar szabályozás nem teljesíti a szükséges minimumkövetelményeket az ivóvíz minőségére vonatkozóan.
Magyarország emellett nem teljesíti a települési hulladék újrahasznosítására vonatkozó uniós célokat sem. A rendelkezésre álló adatok szerint az ország nem érte el az 50%-os újrahasznosítási arányt, és az üveghulladékokra vonatkozó célértékek is elmaradtak. Ha a következő két hónapban nem történik előrelépés, a Bizottság ezt az ügyet is a bíróság elé viheti.
