Jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, lehívható a 3600 milliárd forint uniós forrás
Pénteken Brüsszelben, a tagállami pénzügyminiszterek hivatalosan is elfogadták Magyarország Helyreállítási Tervét, amely lehetővé teszi, hogy 10 milliárd eurót lehívjunk az eddig befagyasztott uniós pénzekből. Azonban a támogatások elnyeréséhez augusztus végéig teljesíteni kell a vállalásokat. A legutóbbi lépés a magyar kormány számára alapvető fontosságú volt, hiszen így hozzáférhet a befagyasztott EU-s források jelentős részéhez. A pénzügyminiszterek az EU Tanácsában jóváhagyták a magyar helyreállítási terv új változatát.
A covid-járvány utáni Helyreállítási Alapból (RRF) 10,4 milliárd euró járt volna Magyarországnak, azonban a korábbi jogállamisági és korrupciós kockázatok miatt a pénzhez nem fértek hozzá. Az EU a kifizetéseket 27 „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte, amelyeket az Orbán-kormány az előző ciklusban vállalt, azonban ezek többségét sosem teljesítették.
Kármán András pénzügyminiszter az ülés előtt hangsúlyozta, hogy fontos eredményeket értek el, mivel teljesítették a választások előtt tett ígéreteiket. Emlékeztetett arra, hogy a választások után azonnal megkezdték a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, és május végén megállapodást kötöttek a kedvezményes hitelek és támogatások felszabadításáról.
A következő lépések azonban létfontosságúak az uniós források lehívásához, mivel az RRF keretében minden tagállam konkrét beruházásokat és reformokat vállalt, és csak ezek teljesítése után történik a kifizetés, melynek határideje augusztus 31.
Az újságírók kérdésére, hogy milyen hosszú távú beruházásokat terveznek, Kármán András elmondta, hogy olyan projekteket fognak támogatni, amelyek hasznosak a társadalom és gazdaság számára, kiemelve az energiatakarékosság és megújuló energiaforrások jelentőségét. A kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a vasút fejlesztése szintén célkitűzéseik között szerepel, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében.
A tervezett 10,4 milliárd eurós költségvetésből a kormány 10 milliárd eurót kíván felhasználni, amelyből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 3,5 milliárd euró kedvezményes hitel formájában érkezik az EU-tól.
Az Orbán-kormány eddigi teljesítménye alapján mindössze 2,6 milliárd eurónyi olyan projekt valósult meg, amelyet most el lehet számolni, ilyen például a Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal felújítása. Mivel az idő szoros, a kormány más uniós forrásból megvalósult beruházásokat is átcímkéz, hogy azokat az RRF keretből számolják el.
A regionális fejlesztés érdekében a kohéziós pénzek elköltésére 2027 végéig van lehetőség, ami bővíti a kormány mozgásterét. Az MFB eddig házi bankként működött, de mostantól az uniós pénzek kezelőjévé válik.
A magyar kormány más tagállamokkal ellentétben négy év alatt próbálja megvalósítani a finanszírozás lehívását, ahol a forráshoz való hozzáférést különböző kreatív megoldások révén próbálják megvalósítani.
Az egyik legnagyobb tétel, 1,8 milliárd euró, vonatok és HÉV szerelvények beszerzésére fordítandó. Az Orbán-kormány eddigi tétlensége miatt azonban nehezen várható, hogy a vállalt 42 HÉV szerelvény és 35 motorvonat a határidőre megérkezik. A kormány azt tervezi, hogy egy új jogi entitást, a Gördülőállomány Társaságot hoz létre a beszerzések lebonyolítására.
A kis- és középvállalkozások, valamint lakhatási projektek, például bérlakások és kollégiumok támogatására a Magyar Fejlesztési Bank 1,12 milliárd eurós tőkeinjekciót kap, amelyet a megadott határidő után kezd el költeni. Ezen kívül jelentős összegek érkeznek a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és az okosmérők bevezetésére is, azonban a kormányhoz képest jelentős csökkentéseket kellett végrehajtani a lakossági napelemes rendszerek és az egészségügyi fejlesztések kapcsán az időkorlátok miatt.
